102044. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a nedves eljárás szerinti cement előállításánál keletkező vízgőz közvetlen kihasználására

— 2 -1. Azon elégési levegő előmelegítésére, melyet a k-linker előmelegítésére már hasznosítottunk és amely a klinker távozó melegének nagy részét tartalmazza. 5 2. A hajtógőz, illetve az üzemi gőz túlhevítésére, 3. a szárítógőz túlhevítésére. Az ezen alapelvek szerint dolgozó kemence hogazdasági mérlege, 1 kg. klin-10 kerre vonatkoztatva és feltéve, hogy a különböző hőátviteleknél 15% veszteség van, a következő: A klinker rejtett képződési melege 487 kai. a klinkerből távozó hő 16 „ 15 füstgázok okozta veszteség 174 „ vízpárolgás stb. okozta veszteség 126 „ vezetés és sugárzás (tapasztalatok alapján) 397 „ összesen klmgerkilógrammonként 1200 „ 20 míg jelenleg legjobb esetben 1700 (normálisan 2000 kai.) érhető el. A hatásfok 40,6%. Ezenkívül majdnem az egész kazántelep elmarad, mert az egyébként szükséges 25 egész kazánfűtő felületnek csak 30—35%ára van szükség. A találmány szerinti berendezés egyik változatát a mellékelt rajz példaképen tünteti fel. Az 30 1. ábra a berendezés keresztmetszete, a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti hosszmetszet és a 3. ábra az 1. ábra C—D vonala szerinti hosszmetszet. 35 Az iszapot az (1) csövön és a (2) iszaphevítőn keresztül a (3) szárítódobba vezetjük, melyen a (4) cső útján ellenáramban, forró gőzt vezetünk át. Az egész gőzmennyiség az (5) gőzkamrán át távozik 40 és azt a (7, 8) szelepek szárítógőzre és munkagőzre osztják fel. A szárítógőz a (9) csövön keresztül a szárítógőzös (10) túlhevítőbe kerül, majd ezen áthaladva, körfolyamát (4)-nél újra kezdi. A munka-45 gőz a (12) túlhevítőbe és ebből a munkagép (14) vezetékébe kerül. A szárítódobból valamely alkalmas szerkezet segítségével eltávolított, szárított anyagot a (15) tartályon keresztül a (16) kemencébe vezetjük. A kemencéből kiáramló füstgázok á 5 (17) füstkamrán áthaladva a (12, 10) túlhevítők ós a (2) iszaphevítő mentén áramlanak tova és a (18) exhaustor által kiszivattyúzva a kéménybe kerülnek. A kamrában lerakódott porrészecskéket a 5 (19) csiga a kemencéhez vezeti vissza. Szabadalmi igények: 1. Eljárás a nedves eljárás szerinti cement előállításánál képződő vízgőz hasznosítására, azzal jellemezve, hogy 6 a nyers iszapot a forgókeméncénék esetleg elkülönített szárító övében (mintegy 400° Oos) forró gőzzel szárítjuk és egyidejűleg az iszapot forró gőzzel (mintegy 80—100° C-ra) előhe- 6 vítjük és célszerűen porított alakban vezetjük be, mire az iszapvízből elpárologtatással fejlesztett gőzt a szárító övben szárításhoz használt gőzzel együttesen elszívatjuk, ezen elszívott 7 gőznek egy részét, mely az iszap elpárolgott vizének felel meg, megtisztítjuk, túlhevítjük és esetleg tárolás után, egyéb üzemi célokra alkalmazzuk, míg a megmaradt gőzt a kezdeti (mintegy 7 400° C) hőmérsékletre hevítve újra az iszap szárítására és előmelegítésére használjuk fel. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy 8 a forgókemence szárító övéből magas hőmérsékleten (mintegy 700—800°-on) elvonuló gázokat az égési levegő előmelegítésére, a gépi meghajtáshoz és üzemi célokra használt gőz túlhevíté- 8 sére és a kemence szárító övében szárításhoz használt gőz túlhevítésére fordítjuk. 3. Az 1. ós 2. igényben védett eljárást megvalósító berendezés, azzal jelle- 9 mezve, hogy a forgókemence utolsó szakasza (mintegy 10—15 m. hosszban) szárító öv gyanánt van kiképezve ós mintegy 400° C-os forró gőzzel működtetett, a rostélytól és a fiistgázcsa- 9 tornáktól elkülönített fűtőberendezése van. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest. 102041