101958. lajstromszámú szabadalom • Szilárdan álló váltólámpa mozgatható ellenzőkkel

Megjelent 1931. évi február lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101958. SZÁM. — Va/2. OSZTÁLY. Szilárdan álló váltólámpa mozgatható ellenzőkkel. Magyar Fémlemez Ipar K.-T. Budapest. A bejelentés napja 1928. évi szeptember hó 5-ike. Ismeretesek már úgynevezett szilárdan álló váltólámpák, melyeknél a váltó állá­sát mutató jelzéseket az el nem forduló váltólámpa testén ide-oda mozgatható 5 ellenzők hozzák létre. Azonban e szerke­zetek bonyolultak és különös hátrányuk­ként megemlítendő az a körülmény, hogy alkalmazásuk a meglevő, forgó váltólám­pák teljes leszerelését és a szilárdan álló 10 váltóállítókészülékek beépítését tette szük­ségessé. Ez természetesen nagy befektetési költségeket okoz, zavarokat okozhat a köz­lekedésben is, minthogy ezeknek a váltó­állítókészülékeknek felszerelése hosszabb 15 időt vesz igénybe. A találmány tárgyát képező, szilárd váltólámpa e hátrányokat megszünteti, amennyiben az eddig általános használat­ban levő forgó lámpás váltóállítókészülé-20 kek állványzatának és az abban ágyazott váltóállítókarnak felhasználását teszi lehe­tővé, úgy hogy csak a lámpát és annak függélyes tengelyét kell kicserélni és ezek helyett a találmány szerinti készüléket fel-25 szerelni, mely művelet csak néhány percet vesz igénybe. A rajzon a találmány szerinti szilár­dan álló váltólámpa példaképeni fogana­tosítási alakja van feltüntetve és pedig az 30 1. ábra a találmány szerinti váltólám­pával felszerelt váltóállítókészülék elöl­nézete, a 2. ábra pedig oldalnézete. A 3—8. ábrák a váltólámpa részleteit tün-55 tetik fel. A forgó váltólámpának változatlanul megmaradó (1) állványából el van távo­lítva a forgó váltólámpát hordó, egységes forgatható váltólámpatengely és helyét 10 egyrészt a forgó (2) tengely, másrészt a jelzéseket adó ismeretes ellenzőkkel ellá­tott (3) váltólámpára erősített (4) tengely­csonk foglalja el, mely utóbbit az (1) áll­vány felső végén levő (5, 6) pofák fogják közre. A (4) tengelycsonkon a (10) villás- 45 nyúlvánnyal ellátott (11) gyűrű van rög­zítve. A (10) villásnyúlvány szárai az (1) állvány bordáját fogják közre és ily mó­don a (3) lámpát helyzetében rögzítik. A forgatható (2) tengelyre (12) szemriel 50 ellátott (13) hüvely van erősítve, melynek (12) szemével a váltóállító (14) tengelyére rögzített (15) hüvelyből kinyúló (16) kar kapcsolódik. A (13) hüvely felett a (17) ki­vágással (1., 2. és 4. ábra) ellátott (18) hü- 55 vely van lazán a (2) tengelyre ráhúzva, mimellett a (17) kivágásba a (2) tengely­ből kiálló (19, 20) peckek nyúlnak be. A (18) hüvelyből a (21) kar nyúlik ki, mely később ismertetendő módon van a váltó- 60 lámpa testén elrendezett ellenzőkkel ösz­szekötve. A jelzést szolgáltató ábrák alakjának megfelelően kiképezett (22, 22') ellenzők a (3) váltólámpán kiképezett (23, 24) egye- 65 nes vezetékekben vannak elrendezve és a (25) kengyelekkel ellátott (26) lemez útján vannak egymással összekötve. A (26) le­mez (27) hasítékkal van ellátva (6. ábra), melyen a szilárdan álló váltólámpát hordó 70 (4) tengelycsonk átnyúlik. A (26) lemez alsó oldalára a (28, 29) pofák vannak -erő­sítve, melyek közé, a váltólámpán elren­dezett (30) forgásponttal bíró (31, 32) két­karú emelő (32) karja nyúlik. E kétkarú 75 emelő (31) karja (33) hasítékkal van el­látva, mely a (2) tengelyen lazán ülő (18) hüvelyből kinyúló (21) karral kapcsolódik Hogy a különböző lökethosszal bíró vál­tókhoz ugyanazon váltóállítót használhas- 80

Next

/
Thumbnails
Contents