101617. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nyomólégfékeknél változó befékezés elérésére

Megjelent 1931. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALiMI LEÍRÁS 101617. SZÁM. V/b. OSZTÁLY. Berendezés nyomólégfékeknél változó befékezés elérésére. Carl Holmbergs Mekaniska Verkstads A.-B. cég' Lírnd. A bejelentés napja 1930. évi február hó 13-ika. Svédországi elsőbbsége 1929. évi február hó 22-ike. Kétkamrás nyomóiégfékeknsíl vagy ezek változatainál a fékezésnél a legnagyobb fékezőerőt vagy befékezést akkor érik el, ba a féknek úgynevezett holtkamrájában ö légköri nyomás van. Ha a fék egy bizonyos kocsi súly, pl. egy üres teherkocsi vagy személykocsi beíékezésére van méretezve, akkor — különösen teherkocsik esetén — bizonyos berendezésekről kell 10 gondoskodni, a befékezés növelésére, ha a kocsi meg van rakva. E célra már régebben javasolták, hogy a kocsit úgynevezett pótfékkel szereljék fel, amely akkor jön működésbe, ha a kocsi meg van rakva. A 15 legújabb időben ugyanennek a hatásnak az elérésére más és egyszerűbb módot is javasoltak, nevezetesen, hogy a kétkamrás fék dugattyúját differenciáldugattyú alakjában képezzék ki, amelynek külön-20 böző nagyságú dugattyúfelületei arra valók, hogy szükség szerint üres vagy félig rakott kocsi befékezésénél jöjjenek működésbe, míg mindkét dugattyúfelület teljesen megrakott kocsi befékezésére alkal-25 mas. Világos, hogy a feladat megoldását még' egyszerűbb módon érhetjük el, ha egyszerű pótlólagos segédeszközökkel a fékezést oly módon szabályozzuk, hogy egy 30 és ugyanazt a fékdugattyút úgy az üres, mint a félig és teljesen rakott kocsi fékezésére használjuk és ebben az esetben azt az eredményt is elérhetjük, hogy egy és ugyanaz a fékfelszerelés vagy egy és 35 ugyanazon féktipus úgy személykocsik, mint teherkocsik számára használható, amely eredmény nyilván több szempontból a legnagyobb mértékben kívánatos. A ta • lálmány ezt a feladatot a fentebb említett eredménnyel oldja meg és a találmány 40 szerint egy és ugyanazon egyszerű kétkamrás féknek az alkalmazása a befékezésnek elméletileg tetszőleges számú értékeire lehetővé válik, ámbár valamennyi gyakorlati követelmény számára a befé- 45 kezesnek három különböző értéke elegendőnek tekinthető. Amint a fentebbiekből kitűnik, a maximális fékez,őerőt vagy a. legnagyobbmérvű befékezést valamely feltételezett fővezeték- 50 nyomás számára akkor érjük el, ha a nyo más a kétkamrás fék holtkamrájában r. légköri nyomásra csökkent és világos, hogy ha a fékrendszert oly módon szerkesztjük meg, hogy meg legyen akadá - 55 lyozva az, hogy a nyomás a holtkamrában a légköri nyomásra csökkenjen le, még ha a fővezetékben lévő nyomást a fékezés alatt a légköri nyomásra siilyesztjük is, akkor ugyanazzal a fékkel csekélyebb- 60 mérvű maximális befékezést érünk el. "Fia ezienkivül a maximális nyomáscsökkenést a holtkamrában két vagy több meghatározott értékre állítjuk be, akkor a maximális nyomáscsökkenés számára ugyan- 65 csak két vagy több határozott értéket kapunk és pedig a holtkamrában végbemenő maximális nyomáscsökkenés minden egyes értékére egyet-egyet. Ezek a jelen találmány alapelvei, a kitűzött eredményt pe- 70 dig azáltal érjük el, hogy a holtkamrát, ahelyett, hogy amint az közönségesen szokásos, a fékezésnél hosszabb vagy rövidebb ideig a külső levegővel hoznék összeköttetésbe, oly zárt kamrákkal kötjük össze, 75 amelyeknek térfogata az említett holtkamrában a maximális nyomáscsökkenés nagyságára mérvadó. Ezek a zárt kamrák,