101592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék röntgenfotográfiai felvételek készítéséhez

— 2 — az az előnye, hogy csupán a mérőkészülék mutatójának kilengését kell megfigyelnünk, hogy a lemeznek alapsötétedése a legkedvezőbb legyen. A felvételnél 5 tehát nem kell órát megfigyelnünk, hogy a legkedvezőbb alapsötétedés eléréséhez szükséges röntgensugáradagot kapjuk. Hogy magánál a felvételnél az ionimetrikus mérőkészüléket mellőzhessük, a ta-10 lálmány szerinti eljárás kivitelénél úgy is eljárhatunk, hogy az ionimetrikus mérőkészülék jelzőberendezése azon adatának megállapítása után, mely a lemez alapsötétedósének megfelel, a mérőkészü-15 lék sugárérzékeny celláját a tárgy mögött bizonyos ideig megvilágítjuk és a jelzőkészülék újabb adatát az előbb megállapított adattal összehasonlítjuk. A tárgy mindenkori abszorpciós képességét tekin-20 tétbe vevő új adatnak és a lemez alapsötétedésének megfelelő adatnak aránya adja meg a lemez megvilágítási idejét. Magánál a felvételnél tehát az ionimetrikus mérőkészülékre nincs szükség. 25 Már javasolták oly ionimetrikus mérőeszköznek, melynek kisülése elektrometri -kus készüléken leolvasható, másoló óra gyanánt röntgensugarakkal kapcsolatos alkalmazását is, azonban az eddigi erre 80 vonatkozó javaslatok kizárólag az ionizáció és a sötétedés közötti energetika meghatározására irányultak és az volt a céljuk, hogy a fényérzékeny réteg sötétedéséből határozott következtetés legyen 85 vonható a röntgensugarak erősségére. A röntgenografiai felvétellel kapcsolatban azonban a különböző és egymástól eltérő vastagságú és sűrűségű és ennek megfelelően eltérő abszorpciós képességű 40 tárgyak egyidejűleg fényképészeti lemezen is felveendők, még pedig úgy, hogy az illető tárgy számára lehetőleg kedvező felvételi feltételeket kapjunk. Eközben természetesen elkerülhetetlen, hogy 45 ne bizonyos közepes fedés határozza meg az áthidalandó kontrasztok keretében a kép jóságát. Ha tehát a fent ismertetett eljárással az egyidejűleg felveendő tárgyak csupán 50 egyike tekintetében optimális megvilágítási időt rögzítenők, az a veszély forogna fenn, hogy ezáltal a többi tárgytól megkívánt és ettől a mérési eljárástól nem érintett megvilágítási idők a diagnosz-55 tikai követelményeknek már meg nem felelő sötétedési körzetbe esnének. Ebből az a feladat adódik ki, hogy a különböző tárgyak mögött uralkodó röntgensugárintenzitásoknak és az általuk meghatározott megvilágítási időknek középértéke, 60 ugyancsak ionimetrikus úton állapíttassák meg. Ezt a találmány szerint az ionimetrikus mérőeszköz sugárérzékeny cellájának oly elrendezésével és kiképzésével érjük el, 65 hogy több, különböző abszorpciós képességű tárgy egyidejű felvételénél azok a röntgensugarak befolyásolják a cellát, melyek több tárgyon áthatolnak. Ebben az esetben a tárgyak mindegyike a lehető 70 legjobb sötétedésben részesül, egy közepes összsötétedéisnek meg felelően. Az ionimetrikus mérőkészülék sugárérzékeny cellája akkora lehet, hogy a felteendő tárgyak közül többet fed; azonban 75 oly kis cellát is alkalmazhatunk, melyet csupán az egyik tárgyon átmenő röntgensugarak befolyásolnak, mely azonban az átvilágítás alatt mozgatható, úgy hogy több tárgyon átmenő röntgensugarak kör 80 zetébe kerül. Annak az eljárásnak kivitelénél, melynél az ionimetrikus mérőkészülék cellája a lemez mögött rendezendő el, a kazetta hátsó oldalának e helyen a röntgensuga- 85 rak számára átbocsátónak kell lennie. A szokásos kazetta alkalmazásánál azonban az a hátrány léphet fel, hogy a szóródási sugarak a lemezre hatnak és a képet fátyolossá tehetik. A találmány sze- 90 rint ezt úgy kerüljük el. hogy a kazetta hátsó falát és kifelé a cellát is célszerűen ólomburkolattal fedjük, mely sugárálló. Ily módon a szóródási sugarak nem tehetik a képet fátyolossá. 95 A találmány szerint a cellát beállító szerkezet ablakán is elrendezhetjük. A beállító szerkezetet és a cellát kívül ebben az esetben is célszerűen ólomburkolattal védjük, nehogy a kép fátyolos legyen. 10( A rajz a találmány szerinti eljárás keresztülvitelére alkalmas készüléknek különböző kiviteli alakjait vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábra oly ionimetrikus mérőkészüléket IOÍ tüntet fel, melynél a készülék gyűszűalakú cellája, lemez közbeiktatásával, a tárgy mögött van. A 2. ábra szerinti ionimetrikus mérőkészülék cellája, a lemez elhagyásával, a tárgy n( mögött van. 3. ábra kúpalakú cellát szemléltet, tüdőfelvétellel kapcsolaban. A 4. ábra a kúpalakú cellával ellátott kazetta függélyes metszete, az 5. ábra A—B llf vonala szerint. Az 5. ábra a kazetta felülnézete. A 6—8. ábrák a kúpalakú cellát különböző