101592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék röntgenfotográfiai felvételek készítéséhez

— 3 — helyzetekbe beállító szerkezetnek oldal-, elül- és fölülnézetei. A 9. ábra gyűszűalakú cellát tüntet fel epehólyagf el vétellel kapcsolatban. S Az izzókatódás (1) csőből kiinduló sugárzás áthatol a felveendő (2) tárgyon, majd a (3) kazettát éri, melyben a fényérzékeny film vagy lemez van. Az (1) cső sugárnyalábjában, a (2) tárgy mögött, az 10 ionimetrikus mérőkészülék sugárérzékeny (4) cellája vagy kamrája is van. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a (4) cella gyűszűalakú. A (3) kazetta a (2) tárgy és a (4) cella között van. A (4) cella szigetelt (5) 15 elektródája az elektrometrikus (6) jelzőkészülékkel kapcsolatos, míg a másik elektródát alkotó (7) cella köpenye földelt. Ennek az ionimetrikus rendszernek (5) elektródájával, egyik pólusával földelt (8) 20 villanyozó gép van összekötve, mellyel a szigetelt (5) elektródának negatív töltést adhatunk. A töltés feszültsége a (6) elektrómeter skáláján leolvasható. Az (5) elektródával, a (9)-cel jelölt helyen, egy a 25 rajzban fel nem tüntetett forgókondenzátor egyik pólusa van összekötve, mely kondenzátor másik pólusa földelt. Ha a töltött (4) ionizációs cellát a röntgensugarak érik, ezek a kamrában foglalt 30 levegőt ionizálják és a sugárzási energiának megfelelő elektromos mennyisége levezettetik úgy, hogy a (6) elektrómeterrel jelzett feszültség esik, még pedig ennek a levezetett elektromos mennyiségnek és a 85 rendszer kapacitásának megfelelően. Az elektrómeter feszültségesése tehát, bizonyos ionizációs kamra és fix kapacitás mellett, egyértelmű vonatkozásban van azzal a sugárzó energiával, mely az ioni-40 zációs kamrát érte és ezáltal a lemeznek a sugárzó energia által meghatározott sötétedési fokához. Ezt az érzékenységi arányt korrigálhatjuk, ha az említett forgókondenzátor állításával a kapacitást változ-45 tatjuk. Az ismertetett ionimetrikus mérőkészülékkel elsősorban az alkalmazandó lemezfajtáknak egy lemezét kalibráljuk. A (4) cellát a lemez mögé hozzuk és ezután kí-50 sérlet útján megállapítjuk a (6) elektrómeter mutatójának kilengését a lemez optimális alapsötétedésénél. Ez a kilengés pl. a (4) skálaosztásnak felel meg. A felvételnél a (4) cellát (1. ábra), a (3) 55 kazetta közbeiktatásával, a tárgy mögé' helyezzük. A készülék bekapcsolása után a (6) elektrómeter mutatójának mozgását figyeljük és az átvilágítást megszakítjuk, amikor a mutató az előbb, kalibrálás útján megállapított mérőkörzetet befutotta, 60 pl. a (4) skálaosztást elérte. A (6) elektrómeter tehát a megvilágítás megszakításának időpontját adja meg. Ha az ionimetrikus mérőkészüléket magánál a felvételnél nem óhajtjuk alkal- 65 mázni, a lemez ismertetett kalibrálása után, a (4) cellát (2. ábra), a lemez elhagyásával, a (2) tárgy mögé helyezzük, ahol bizonyos ideig, pl. 1 másodpercig, megvilágítjuk. Eközben a (6) elektrómeter 70 mutatója pl. a (2) skálaosztást éri el. A (4) cellát most elvesszük és csupán a kazettát helyezzük a tárgy mögé. Miután a kalibrálás a mutatónak a (4) skálaosztásig való kilengésének felel meg, oly sugáradagot 75 kell szolgáltatnunk, mely a mutatót a (4) állásba hozná. Ez az adag két másodpercnyi időtartamnak felel meg. A lemezt már most, óra megfigyelése közben, 2 másodpercig világítjuk meg. A lemez kellő alap- 80 sötétedését ebben az esetben is feltétlenül elérjük. Az ismertetett eljárással a lemeznek lehetőleg kedvező közepes alapsötétedését is elérhetjük. 85 A 3. ábra példaképen tüdőátvilágítást szemléltet, mely ismert átvilágító ernyőn megfigyelhető. Tegyük fel, hogy lehetőleg kedvező közepes lemezsötétedést óhajtunk elérni, a (45, 46) bordák és a (47) interkosz- 90 tál-tér meghatározta tárgy övben. A felvett példában az ionimetrikus mérőkészüléknek kellő nagyságú, kúpalakú (4a) cellája van, mely a (45—47) tárgyak képét egyidejűleg felöleli. Ezt a cellát elsősor- 95 ban világítóernyős ellenőrzés alatt lokalizáljuk. A kezelő aztán eltávolítja a világítóernyőt és helyére, a tárgy mögé, a (4a) cellával ellátott kazettát helyezi. Ezután a 100 tárgyat átvilágítjuk, ami a (4a) cellát az ismertetett módon befolyásolja. Amint az elektromóter mutatója kellően kilengett, a megvilágítást megszakítjuk. A lemez ekkor érte el a kívánt közepe® alapsötéte- 105 dést. A 4. és 5. ábrák a 3. ábra szerinti felvételhez alkalmazható (3) kazetta kiképzését részletesen szemléltetik. A (3) kazettának, ismert módon, célsze- 110 rűen sárgarézből való, négyszögalakú (30) kerete van, melyet a röntgensugarak belépési oldalán vékony, sugáráteresztő, célszerűen alumíniumból való (31) lemez borit. A (31) lemez mögött vannak a (32) me- 115 revítő fóliák és közöttük van a (33) film. A (30) keretnek négyszögalakú (34) ki-