101526. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő berendezés egyenáramú vontatómótorokhoz

gek alatt állnak és hogy ugyanazon (C) henger további (1) és (8) keiéi a mótor rótoráranikörónek végeit képezik. Ekkor a következő öt helyzetet nyerjük: 5 0 — a rótoráramkör két vége rövidre van zárva; I — a rótoráramkör végei a 0 és 125 volt feszültségű kapcsok között fekszenek; II — a rótoráramkör végei a 125 és 375 10 volt feszültségű kapcsok között fekszenek; III — a rótoráramkör végei a 0 és 375 volt feszültségű kapcsok között fekszenek: IV — a rótoráramkör végei a 0 ós 500 volt feszültségű kapcsok között fekszenek, 15 A rotor áramköre az (A) rotort az ezzel sorba kapcsolt (S) gerjesztőtekercselést és az (E) komnrutáló ellenállást tartalmazza* melynek be- ós kikapcsolását az (I) differenciális relé minden olyan esetben, ami-20 dőn a kontroller valamely helyzetről a következőre tér át, önműködően vezérli. A mellékáramkörű gerjesztés áramkörét állandóan a 0 és 125 volt feszültségű kan csók közötti feszültség táplálja, vagyis a 25 mellékáramkörű gerjesztés állandó feszültség alatt áll. A mellékáramkörű gerjesztés az (r) mezőellenállással sorba kapcsolt mezőtekercseket tartalmazza. Az (r) ellenállás a (10, 11) kefék által, melyek a 30 (G) hengerrel közös tengelyre szerelt (C') vezérlőhengert érintik, rövidrezárható. A (C) hengert közvetlenül vagy közvetve a vonatvezető hozza mozgásba, míg a (C') hengert az (N) tengelykapcsoló hajtja 35 meg. Az (N) tengelykapcsoló közvetítése mellett a (C') henger a (C) hengerrel mindaddig együtt forog, amíg a forgás egy meghatározott értelemben folytatódik, amikor is a (C') hengerrel kapcsolatos (p) 40 fog indításnál állandóan a (q) harang (x) falához, fékezésnél pedig a (q) harang (y) falához fekszik. A (w) harang a (C) hengerrel szilárdan van összekötve*. Ez az elrendezés azt eredményezi, hogy a (C') 45 hengeren lévő kontaktusok a (C) henger kontaktusaihoz képest különböző helyzetekbe kerülnek, aszerint, hogy a vonatvezető a hengert melyik értelemben forgatja el. 50 A hengerek egymáshoz képest elfoglalt helyzeteit a következőkben részletesebben írjuk le: Amidőn a vonatvezető a (C) hengert balról jobbra forgatja, vagyis amidőn a 55 (0) helyzetről az (I) helyzetre, az (I) helyzetről a (II) helyzetre, stb. tér át, a (p) orr az (x) falhoz fekszik. A (C') henger kontaktusai a rajzon feltüntetett helyzetben maradnak, melynél a (0') henger kontaktusdarabjainak középvonala a (C) hon- 60 ger kontaktusdarabjai között lévő hézagok középvonalával esik össze. Ellenkező értelmű forgatásnál a (p) orr az (y) falhoz fekszik és a két henger kontaktusainak helyzete olyan, hogy a hem- 65 gerek kontaktiusdarabjainak középvonalai összeesnek. Az elsőnek emilííetí eset a vezérlőbenger indításnál való működtetésének felel meg és amint az ábrából világosan kitű- 70 nik. a mellékáramú tekercselés gerjesztése akkor, amidőn a (C) henger a (0—I—II— III—IV) Indítása helyzetek egyikéiben van, az (r) ellenállás bekapcsolása következtében kisebb. Ezzel ellentétben az egyik 75 helyzetről a másikra való áttérésnél a gerjesztés nagyobb. Indításinál tehát a motorok az egyik kontaiktusdaraibról a másikra való áttérés alatt túlgerjesztetnek. A második eset a fékezésinek felel meg. 80 Ekkor fel kell tételeznünk, hogy a (C') henger kontaktusai a rajzon feltüntetett helyzethez képesít oly mértékben fordulnak el balra, hogy a (C') henger kontaktusai ugyanazon a vonalon fekszenek, 85 mint a (C) henger kontaktusai. A (C) hengernek a (C') hengerhez képest való elfordulása, melyet az (N) tengelykapcsoló játéka tesz lehetővé, nyilvánvalóan kell, hogy egyenlő legyen azon szeg távolság 90 felével, amely a kontrollerhenger két egymásután ji övetkező helyzete között van. Ebben az állapotban a motor mindaddig túl van gerjesztve, amíg a (C) kontrollerheinger egy meghatározott -helyzetben 95 van, míg az egyik kontroillerbelyzetről a másikra való áttérésnél a motor gerjesztése gyenge. Eíbből következik, hogy a motorok gerjesztése lecsökken, még mielőtt a főfcontaiktusok egymással érintkezésbe 100 kerülnek és még mielőtt a fékáraim ellenkampoundlhaitára bekövetkeznék. Hasonló jelenség lép fel az indítás műveleténél, melynél a motorok, minthogy a főáramkör zárva van, túlgerjesztetnek, még mi- 105 előtt az indító áram által előidézett kompoundhatás fellépne. A fentiekben leírt berendezés előnyei a következők: 1. Az áramcsúesiofcat csökkentjük, mert minden ko-mimutálás előtt a főáram zárá- no sáít indításnál a motorok túlgerjesztése, fékezésnél pedig a motorok legeirjesztése előzi meg. 2. A megszakítandó áram csökken, ami nemcsak az (R) ellenállás önműködő be- 115 iktatásiára, hanem a gerjesztésnek különböző voltára is visszavezethető.