101504. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oly kinolin- és akridinvegyületek előállítására, melyek a magban benztiazolil, bonzoxazolil- vagy benzimidazolilcsoportot és egy primer, szekunder vagy tercier aminocsoportot tartalmaznak
_ 7 — A 3-n i t r o - 4- a r r i i n o ben zoe&a v ból Skraup szintézisével a S-nitro-6-kinolinkarbonsavat kapjuk, mely higított alkoholból átkristályosítva 256° olvadáspontú, gyengén 5 sárgás ajnyagot képez. T'ioinilklóriddal való főzésnél savklórid képződése mellett lassanként feloldódik. Ez utóbbi a tionilklórid ledeszt-illálása után barnás, szilárd maradék alakjában marad vissza. A sav-10 kloridból 34,5 g-t lassanként vízfürdőben való melegítés és keverés közben hozzáadunk 2-amino-5-etoxitiofenol (lásd a 14, példát) einksójának 25,5 g-ból 150 om1 jégecettel képezett iszap elegyébe azután az 15 oldatot vízbo önt jük és ammóniával meglúgosítjuk. Sötétbarna, hidegben megszilárduló massza képződik, mely erős sósavval való kifőzéssel és a feloldott bázisnak ammóniával való ismételt lecsapásával tisz-(C2 H5 )2 N.CH2 .CH2 .0 21. 40 Ha a 7. példában leírt vegyületet 2—3 óra hosszat 125° forráspontú brómhidrogénsavval olajfürdőben 130—140°-ra hevítjük, akkor a metoxilcsoportot elszappanosítjuk ós a brómhidrogénsav lepárol ása ós 45 ammónia hozzáadása után majdnem quantitaitiv termelési hányaddal az aranysárga színű 6-(6'oxibenzitiazolil-2')-4-atminokinaldint kapjuk, mely vizes lúgban sárga színnel oldódik. Ennek a vegyület-50 nek 3.1 g-ját 25 cm3 olyan .alkoholban, melyben 0.25 g nátriumot oldottunk, feloldjuk és 1.4 g klóretildietlamint adunk CH2 = CH.CH2 .0 (CHS )2 CH. CH2 . CH2 23. títható. Ez a világos barnássárga, 118— 20 119° olvadáspontú por a 6- (6'-etoxibenztiiazolil-2')-8-,mtrokinolin. A termelési hányad az elméleti mennyiségnek 50% -a. A. nitrovegyiiletből 14 g-t alkoholban é? koncentrált sósavban oldunk ós. az oldat- 25 hoz keverés és vízfürdőben való melegítés közben lassanként 30 cm3 koncentrált sósavban oldott 30 g onklórid oldatát adjuk. A keletkező sűrű sárgásbarna pépet lehűlés után leszívatjuk, nátronlúgigal elke- 80 verjük, isimét leszivatjuk, megszárítjuk és acetonnal főzzük. A vonadóko'kból víz hozzáadására jó termelési hányaddal a fenti képletű bázis válik le. Nedves állapotban acetcinból átkristályosítva 176° olvadáspontú sárga port képez, mely hígított sósavban aranysárga színnel oldódik. 35 hozzá. Melegítésnél és összerázásiiál cserebomlás keletkezik, mely rövid idő múlva befejeződik. Azután az oldatot szárazra 55 párologtatjuk, a maradékot higított ecetsavval felvesszük, majd sósavat és azután aoetont hozzáadva, a fenti bázis sárga hidrokloridja igen jó termelési hányaddal lecsapódik. A terméket metilalkohol- 60 ban való oldással ós éterrel való lecsapolással tisztíthatjuk. A vizes acetonból átkristályosított bázis 300°-on felül olvad. Alkoholos oldata kék színben fluoreszkál. 65 22. 3,1 g 21. példa szerinti oxibázis nátriumsójának olkoholos oldatát 1.3 allilbromiddal 2 óra hosszat forrásig hevítjük. Azután szá-70 razra párologtatjuk és a maradékot az 1. példa szerint dolgozzuk fel. A fenti szerkezetű sárga bázis 220—222°-on olvad és alkoholban erős kék fluoreszcenciával oldódik. Sárga hidrokloridot ad. A termelési hányad jó. S 75
