101489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az égetendő anyag bevezetésére a cementgyárakban és egyéb üzemekben használt forgókemencékbe

anyagot befecskendező készüléket és a kemencének a porkamrába torkoló zónájába folyékony pépet bevezető készüléket tünteti fel, az 6 5. ábra a 4. ábrához hasonló kemencemetszet, mely szintén a porkamrát, az anyagot befecskendező készüléket és a kemencének a porkamrába torkoló zónájába vizet bevezető készüléket mutatja be, a 10 6. ábra a forkókemence keresztmetszete a 4. ábra VI—VI vonala szerint, a 7. ábra annak ugyanilyen metszete a 4. ábra VII—VII vonala szerint, végül a 8., 9. és 10. ábra a forgókemence egyes 15 zónáiban használt láncokat nézetben mutatja. Az 1—3. ábrákon (X—X) a kemence hosszközéptengelyének vízszintes vetülete, (13) a kemence szárító zónája, (C) annak 20 ezen szárító zóna előtt fekvő visszanyerési zónája, (A) a (B) szárító zóna mögött fekvő zónája, végül (D) porkamrája. A. pépet nyomás alatt vezetjük az (I, II, III, IV) fuvókákhoz, mimellett e nyomást 25 bizonyos minimumtól kezdve szabályozni lehet. Célszerűen az összes fúvókákat ugyanazon nyomás alatt álló péppel tápláljuk, úgy hogy bizonyos számú fuvókánál a 30 pép mennyisége csupán azáltal változtatható, hogy a nyomást változtatjuk, amit azokkal az ismert eljárásokkal, melyek a pép szétporlasztásával dolgoznak, nem lehetett foganatosítani. Egy bizonyos ke-35 menőénél tehát két eszköz áll rendelkezésünkre az áramló pépmennyiség változtatására: az egyik abból áll, hogy az áramló pépmennyiségeket, anélkül, hogy a nyomást is változtatnék, azáltal vál-40 toztatjuk, hogy az (I—IV) befecskendező fúvókák közül egyet vagy többet elhagyunk, a másik pedig, mely az áramló pépmennyiség pontosabb szabályozását teszi lehetővé, abból, hogy az egyes (I—• 45 IV) befecskendező fuvókákhoz vezetett pép nyomását kissé változtatjuk. E két szabályozási mód együttes használatával az áramló pépmennyiséget tetszőleges kis mértékben változtathatjuk. 50 A kemence nagysága szerint 1—5 vagy 6 befecskendező fúvóka használható. E fúvókák egyszerű csövek, melyek a pépet tömött sugarakban fecskendezik be és melyek a (I)) porkamrában vannak 55 elrendezve, amint azt az 1—5. ábrák mutatják. A pépsugarak tehát ezen (D) porkamrán áramlanak keresztül, mielőtt a kemencébe jutnának. Minthogy ezek a sugarak tömöttek, a pép nem hullhat le belőlük a (D) porkamrában, amint ez 60 amaz ismert eljárásnál, mely a pépet szétporlasztja, bekövetkezik, mimellett a gázáram az így beí'écskendezett sugárra nem gyakorol hatást. Természetes, hogy a fúvókák közxetle- 65 ntil a kemence bejáratánál is elrendezhetők. Ez esetben a sugarak nem haladnak át a (D) porkamrán. A pépnek a kemencében a (B) szárító zónába való szétosztására e zónában (1, 70 2, 3 .... 25) ütköző elemeket rendezünk el, melyek a kemencének az 1—8. ábrákon feltüntetett, síkba fejtett felülnézetében a rajzlapra vetített pontokban, a 4., 5. és 7. ábrán pedig függélyes egyenes vonalak- 75 ban mutatkoznak. A pépsugarak, miközben ezen, reájuk sugárirányú dobó hatást gyakoroló elemeken szétdörzsölődnek, annál kisebb részecskékre oszlanak szét, minél nagyobb a befecskendezési nyomás. 80 Ezek az elemek egyrészt a kemenceköpeny (FI—FI, F25—F25) vezető vonalain (körökön) vannak elrendezve, másrészt pedig, s kemenceköpeny hosszirányában, az 1—3. ábrákon feltüntetett, 85 síkba fejlett kemenceköpenyre olyan pontokon vannak vetítve, melyek a kemence (X—X) hosszközéptengelyével kis szöget bezáró (E—E) egyenesekben feküsznek. Ha az í. ábrát megtekintjük és feltesz 90 sziik, hogy az (I—IV) befecskendező csövek helytállóak és hogy a kemence az ábrán látható nyíl irányában forog, akkor látjuk, hogy az (I) befecskendező csőből kiáramló pépsugár, mely legelőször az. (1) 95 elemet éri, egymásután a (2, 3, 4 ... . 25) elemeket fogja érni. A (TII) befecskendező cső pépsugara, ugyanazon körülmények közt, a (17—24, 1—15) elemeket fogja érni. Ugyanez fog bekövetkezni, a (II) és (IV) 100 befecskendező csövekre vonatkozólag is, úgy hogy mindegyik pépsugár, a kemence minden egyes fordulata közben, a (B) szárító zónát, egyik végétől a másikig, anv nyiszor fogja benedvesíteni, mint amennyi 105 (E—E) egyenest választottunk az elemek szétosztásánál Az elemek úgy vannak elrendezve, hogy köztük pépsugár semmiesetre se mehet keresztül és így az nem érheti el a 110 kemencének a (D) szárító zónán tul lévő (A) zónáját. Látjuk másrészt, hogy a pépsugár min den következő elemnél rövidebb és rövidebb lesz, kivéve azt a helyzetet, amidőn 115 a pépsugár a (B) szárító zóna egész hoszszában szabadon végig terjedhet, amidőn pl. a (24) elemtől közvetlenül az (1) elein-