101332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és karburátor égési gázoknak folyékony tüzelőanyagokból való folytonos előállítására

— 6 — alatt szívóerő létesül, mely az égéstermékeket az (55) Venturi-csövön át lcfe'e, az (52) csőbe és ezen keresztül szívja. A (3S) nyíláson át bebocsátott levegő elegendő a 5 (31) dóm alatti térben végbemenő égés fenntartására, azonban nem elegendő azon égési anyag elégésének fenntartására, mely az (56) nyíláson át a forró gázok lefelé irányuló áramának hatása 10 alatt az (56) nyíláson szívódik át. A dóm alatti égési anyag elégése folytán forró, közömbös gázok keletkeznek, melyek főleg széndioxidból állanak. E gázok az (55) Venturi-csövön át az (52) 15 csőbe nagy sebességgel áramlanak és az (56) nyílásokon át égési anyagot juttatnak be, mely az (52) csőbe nagyjában sugárirányban, zuhany vagy fátyol alakjában ömlik, mely a cső egész keresztmet-20 szeti területét betölti, úgy hogy tényleg igen finoman elosztott állapotú vékony égési anyaghártya létesül. E hártya vagy fátyol .apró részecskéi a lefelé áramló forró közömbös gázok közvetlen hatása 25 alá jutnak, melyek aránylag magas hőmérsékletre hevülnek fel. Ez krakkoló hatást eredményez, mely az égési anyag egy részét fix-gázokká alakítja át. Azonkívül a forró gázok közvetlen hatásának, 30 azokkal való benső érintkezésben alávetett apró égési anyagrészecskék hőmérséklete hirtelen aránylag nagy mértékben növekedik, minek folytán kolloidalizált gőz létesül. A fix-gázok és a kolloid a-35 lizált gőz keveréke az (52) csövön át lefelé, e cső alsó végéhez áramlik s az utóbbi körül felfelé kanyarodik, vagyis az (52) cső és az (53) hüvely között áramlik tova. 40 E kanyarodó mozgás igen fontos, minthogy az a gázoknak és a gőznek benső keveredését idézi elő, ahol is a keverék felfelé irányuló árama felszedi mindama szénrészecskéket, melyek esetleg az (53) 45 hüvelyben a (3) lemez felső felületére rakodtak. Ily módon bármely számbavehető mennyiségű szénnek a hüvelyben való összegyűlését meggátoljuk. A fix-gázok és a kolloidalizált gőz keveréke az (53) hü-50 vely felső végéből az (1) kamra belső terébe jut, ahol az az (5) nyíláson át az (1) kamrába jutó levegővel keveredik. Ily módon belsőégésű erőgépekhez igen hatékony és gyúlékony keverék létesül, mely 55 az (58) csatlakozó toldaton át a gép bebocsátó vezetékébe és hengerébe áramlik. Megjegyzendő, hogy a (88) szelep (3. ábra) nyitása az (1) kamra (2) terében uralkodó légnyomástól vagy szívástól függ. Megjegyzendő továbbá, hogy a (94) dugattyú 6 a (85, 119) szelepeket a (88) szelep nyitásával és zárásával megegyezően működteti. Ily módon az (57) pót-tápcsatornába (3. és 4. ábra) táplált égési anyag és vízmennyiség a krakkoló- és keverőkamrába 6 jutó levegő mennyisége szerint változik. Ekként az égési anyagnak és a víznek a (8) légbebocsátó kürtön (3. ábra) keresztül betóduló légárammal megegyezően végbemenő önműködő vezérlését érjük el. 7 mely a gépnek a kellő minőségű égési anyagkeverékkel a kellő mértékben való táplálását állandóan biztosítja. Az (57) csatornában lévő égési anyagba táplált víz az égési anyaggal együtt szétosztott 7 fátyol alakjában hatol át az (56) nyílásokon, amikor is az az (52) csövön átáramló forró gázok közvetlen hatása alá jut. Ekként a víz gyorsan gőzzé alakul át és az égési anyaggal bensően keveredik, úgy 8 hogy oly égési anyagkeverék létesül, mely kívánatos mennyiségű nedvességet tartalmaz, mely elegendő a hengerben bekövetkező szénképződés meggátlására. Azt találtuk, hogy ha a vizet szétosztott 8 fátyol alakjában ÖS MZ égési anyaggal bensően keverve az (52) csövön átáramló forró gázok hatásának vetjük alá, akkor a keletkező gőz kolloidalizálódik, vagyis oly állapotba jut, hogy a henger falain és 9 az azokhoz csatlakozó felületeken nem kondenzálódik. Ennek következtében vizet, gőz alakjában, a tüzelőanyag kíséretében alkalmazhatunk anélkül, hogy az a henger korrozióját vagy rozsdásodását 9 okozná, ami akkor következik be, ha a vizet az égési anyagba, ennek a gép bebocsátó vezetékén való átáramlása közben egyszerűen befecskendezik, vagy egy szerű gőz alakjában bocsátják a hengerbe. 1 Azt találtuk, hogy az (1) kamrában lévő (10) égési anyag-főtápcsatorna alkalmazása különösen akkor előnyös, ha nehéz szénhidrogéneket, pl. égőolajat használunk. Különösen áll ez hideg időjárás 1 esetére, amikor az olaj sűrűsödésre hajlamos. Miután a készülék rövid ideig már működött, a (10) csatornában lévő olaj még igen hideg időben is eléggé magas hőmérsékletre hevül fel ahhoz, hogy a 1 (19) nyílásokon át könnyen folyjon a (15) mélyedésbe. Ez megkönnyíti az égési anyag elégetését és a (15) csatornában lévő égési anyag felszíne mentén tovalialadó légárammal való keveredését, ami 1 minden esetben, különösen azonban nehéz