101332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és karburátor égési gázoknak folyékony tüzelőanyagokból való folytonos előállítására

Megjelent 1930 . évi november hó 3-án . MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 101332. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Eljárás és karburátor égési gázoknak folyékony tüzeló'anyagokból való folytonos előállítására. Rector Gasiíier Company Waukesha. A bejelentés napja 1929. évi december hó 31-ike. ' A találmány égési gázokat folyékony tüzelőanyagokból folytonosan előállító el­járásra és karburátorra, különösen oly típusú karburátorra vonatkozik, melynél 5 nehéz égési folyadékokat vetünk alá hő­kezelésnek. A jelenleg használatos különböző ty­pusú karburátorok üzemében a konden­záció folytán gyakran nehézségek merül-3 nek fel. A kondenzáció főleg annak tulaj­donítandó. hogy az égési anyagot a mótor hengerébe légköri nyomású levegővel ke­vert, egyszerű gőz alakjában bocsájtják be, minek folytán az égési anyag a hen-3 gerfalakon kondenzálódik és apró folya­dékszemcsék képződnek, melyek nem ké­pesek könnyen meggyulladni és rob­banni, ami jelentékeny veszteségeket okoz. Ugyanezen okból lehetetlen egyen­) letes konzisztenciájú égési anyagkeve­rékre szert tenni és így a hengerben szén­lerakódások következnek be. Az égésianyag-keveréknek eddigelé ta­pasztalt durranása vagy korai robbanása > elsősorban valószínűleg az egyszerű gőz alakjában lévő égési anyag túlmagas hő­mérsékleteinek tulajdonítandó. Már kü­lönböző kísérleteket folytattak a konden­zációnak olymódon való kiküszöbölésére, ) hogy az égési anyagot a gép hengerébe való beáramlása előtt magas hőmérsék­letre hevítették. E kísérletek azonban ko­moly eredménnyel nem jártak, mivel az égési anyagnak nagy hőmérsékletre való i felhevítése a durranás lehetőségét, mind­addig, míg az égési anyag egyszerű gőz alakjában jut a hengerbe, inkább fokozza, semmint csökkenti. Kísérleteink tényleg aat mutatták, hogy gyakorlatilag semmi­lyen mértékben sem sikerül a kondenzá- í» ciót nehéz égési anyag alkalmazásánál mindaddig megakadályozni, amíg az égési anyagot egyszerű gőz alakjában bocsát­juk a. hengerbe; nem sikerül ez még ak­kor sem, ha az égési anyagot magas hő- 45 mérsékletre hevítjük. Ellenben teljesen kielégítő, kondenzációtól és durranástól mentes égési anyagra tehetünk szert, ha a belső égésű gépeknél használatos folyé­kony szénhidrogének fizikai és vegyi tu- 50 lajdonságait olymódon változtatjuk meg, hogy e szénhidrogénekből fix gázokat és kolloidalizált gőzt állítunk elő. A találmány egyik főcélja oly generá­tor- és karburátorjellegű készülék szer- 55-kesztése, melynek révén a nehezebb szén­hidrogének oly hőkezelésnek vethetők alá, hogy azokból fix gázok és kolloidalizált gőz keletkeznek, melyeket azután a kellő arányban levegővel keverünk, hogy rob- 60 banó keverék létesüljön, melyet a gép hengerébe vezetünk. A kolloidalizált gőznek a fix gázokhoz annyiban hasonló tulajdonságai vannak, amennyiben azt nehéz kondenzálni és így 65-az a henger falaival érintkezésbe hozva, nem kondenzálódik. Az ekként előállított robbanókeverék igen hatékony és a káros durranástól mentes. Azt találtuk, hogy1 kollaidalizálit gőz- 75, nek szénhidrogénekből való előállításához a szénhidrogén nagy gyorsasággal he­vítendő fel. Itt a keletkező gőz kolloidali­zálása nyilván inkább a hőmérséklet-nö­velés gyorsaságának, semmint a növelés 75, mértékének tulajdonítandó. A találmány­egyik célja oly szerkezet létesítése, mely a szénhidrogént szétteregetett lap vagy

Next

/
Thumbnails
Contents