101332. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és karburátor égési gázoknak folyékony tüzelőanyagokból való folytonos előállítására
fátyol alakjában bocsátja ki és az utóbbit nagy hőmérsékletre hevített közömbös gázok hatása alá hozza, melyek a szénhidrogén-fátyol részecskéivel benső 5 érintkezésbe jutnak és azok hőmérsékletét pillanatnyilag növelik, aránylag nagy mértékre. A szénhidrogén e gyors hőmérsékletnövelése krakkoló folyamatot eredményez, mely a szénhidrogén egy részét 10 fix gázokká, megmaradó részét pedig kolloidalizált gőzzé alakítja át. A találmány további célja oly eljárás és ennek foganatosítására való készülék létesítése, melyeknek segélyével a nehezebb szénhidro-15 gének hatékonyan alakíthatók át íix gázokká és kolloidalizált gőzzé, még pedig folytonos üzemben, ahol is az átalakulási termékeket levegővel keverjük és folytonos elvételezéssel a felhasználás helyére 20 vezetjük. A találmány további céljai és előnyei a részletes leírásból tűnnek ki. A csatolt rajzok a találmány szerinti készülék példaképem megoldási alakját tüntetik fel. Az 25 1. ábra a találmány szerint szerkesztett generátornak és karburátornak, valamint a hozzátartozó részeknek vázlatos összeállítása. A 2. ábra a generátor és karburátor na-30 gyobbléptékű felülnézete. A 3. ábra nagyjában a 2. ábrának 3—3 vonala szerinti metszet. A 4. ábra részben nézet és részben metszet a 3. ábrának 4—4 vonala szerint. Az 35 5. ábra metszet a 4. ábrának 5—5 vonala szerint. A 6. ábra metszet a 4. ábrának 6—6 vonala szerint. A 7. ábra a krakkoló- és keverőkamra fe-40 liilnézete, ahol is az égési kamra tokja és dómja el van távolítva. A 8. ábra részleges metszet a 4. ábrának 8—8 vonala szerint. A 9. ábra részleges metszet a 7. ábrának 45 9—9 vonala szerint. A karburátor mindenekelőtt az alsó (1) krakkoló és keverőkamrából áll (1. és 3. ábra), melynek kiilfelülete kockaalakú és melynek bengeralakú (2) belső tere van (3, 50 ábra). Az (1) kamrát, alsó végén, a (3) fenéklemez zárja el, melyet pl. a (4) fejescsavarok segélyével rögzítünk. Az (1) kamra egyik oldalfalának (5) légbebocsátó nyílása van, mely a (6) lég-55 bebocsátó kamrával közlekedik, melyet az (1) kamrán pl. a (7) csavarok (2. ábra) segélyével erősítünk meg. A levegőt a (6) kamrába a (8) légcső vagy kürt vezeti be, melyet felső végével a (6) kamra alsó végén erősítünk meg. 61 Az (1) kamrának, felső végén, befelé nyúló fala van, mely az aránylag vastag és üreges (9) vállrészt alkotja, melynek (10) ürege az égési anyag főtápcsatornája. Az égési anyagot e csatornához megfe- 6! lelő készletből, pl. a (11) tartályból (1. ábra) a (12) csövön át tápláljuk, mely a (13) szivattyú kibocsátó végéhez van kapcsolva, míg a szivattyú bebocsátó vége a (13a) cső útján a (11a) úszókamrával köz- 7< lekedik. A (13) szivattyú bármely alkalmas típusú lehet, célszerűen azonban az ismeretes szerkezetű membránszivattyút alkalmazzuk. A (9) vállrésznek, felső oldalán, gyűrű- 7i alakú (15) mélyedése vagy teknője van (3. ábra), míg a vállrész középső részlete felfelé kúposodó (16) fejrészből áll. Az utóbbit a (17) kupak borítja, mely lefelé, a (15) mélyedésbe hatol és melynek, alsó 8i végén, kifelé nyúló (18) fenékkarimája van, melynek külső széle a (15) mélyedés vagy teknő külső falának belső felületétől bizonyos távolságban van. A (9) vállrésznek (19) nyílásai vannak, melyek a 8, (10) tápcsatorna és a (15) teknő között, a (18) karima külső szélénél közlekedést létesítenek. E szerkezet révén a (15) teknőnek égési anyaggal való folytonos táplálásáról gon- 9 doskodunk. Az (1) kamrának, külső falán és mindegyik sarka mellett, függélyes (20) bordái vannak (4. ábra), melyek felső végük felől ki vannak fúrva és függélyes (21) 9 túlfolyató csatornákat alkotnak. E csatornák alsó végükön, (22) csatornába torkolnak, mely az (1) kamra három oldala mentén vonul végig. A (22) csatornából a (23) tulfolyatócső (1. és 2. ábra) ágazik 1 el, mely a (11a) úszókamrához vezet. Az (1) kamra felső oldala a 7. ábrán látható módon akként van kimunkálva, hogy befelé bővülő (24) hasítékok létesülnek, melyek a (15) mélyedéstől mindegyik függé- 1 lyes (21) csatorna felső végéig vezetnek. A (24) hasítékok alsó fala, amint az különösen a 9. ábrából látható, meglehetősen magasan van a (15) mélyedés vagy teknő feneke fölött, minek folytán az 1 égési anyag a (15) mélyedésben állandó szinten marad, míg a túlömlő folyadékot a (23) cső (1. ábra) a (11a) úszókamrába vezeti vissza. Az (1) kamra felső oldalára a henger- l alakii (25) tok nehezedik, melyet e kamrán pl. a (26) fejes csavarokkal (2. ábra)