101219. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték vízvezetéki, fűtési és másefféle berendezésekhez

Megjelent 193Q. évi október hó 15 -én . ::AGYAR KIRÁLY 1 ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 101219. SZÁM. — V/e. OSZTÁLY. Csővezeték vízvezetéki, fűtési és másefféle berendezésekhez. Sterk Izidor műépítész Budapest. A bejelentés napja 1029. évi november hó 2-ika. A vízvezetéki berendezéseknél használt és befalazott ólomcsövek, valamint a köz­ponti fűtéseknél használt kovácsolt vas­csövek különféle okokból kifolyólag (fagy, 5 átrozasdásodás, túlnagy nyomás stb.) gyak­ran megrepednek és a falak átázása követ­keztében az épületekben nagy károkat okoznak. A házi vezetékekhez használt ólomcsö-10 veket befagyás ellen eddig úgy védték meg, hogy azokat nemezsávokkal körül­burkolták. Ez a védőintézkedés azonban nagyobb hidegnél nem elegendő, mert ilyenkor az ólomcsövekben folyó víz a ne-15 mezzel való szigetelés ellenére^ is kisebb­nagyobb csőhosszban befagy. A befagyás­nál a víz térfogata megnövekszik és a cső keresztmetszetét kitágítja. Az aránylag kis mérvű osőtágulás azonban elegendő 20 ahhoz, hogy a csövet megrepessze. A találmány az ilyen csőrepedésekből folyó károk megakadályozását célozza és lényegileg abban áll, hogy a csövet célsze­rűen már a gyártásnál külső köpennyel 25 látjuk el, mely a belső csövet csak helyen­ként érinti. Az érintési felületek között képződő üregek a repedésen kitóduló fo­lyadékot levezetik úgy, hogy az az épület­ben kárt nem okozhat. A folyadékot leg-80 célszerűbben a falon kívül alkalmas he­lyen levő, lehetőleg fagymentesen elhelye­zett külső gyűjtőedénybe vezetjük, mely esetleg a csőrepedést önműködően jelző szerkezettel lehet felszerelve. 85 A külső köpeny ólomból, horganyból vagy bármely más, kissé rugalmas fém­ből készülhet. A külső rugalmas köpeny a cső tágulását követi, de miután kereszt­netszete a belső cső keresztmetszeténél .i» 40 val nagyobb, és miután a külső köpeny több helyen szorosan csatlakozik ugyan a belső csőhöz, dei azzal nincs szorosan össze­kötve, pl. összeforrasztva, hogy az esetleg az érintkezési helyen képződő repedés ne terjedhessen át a köpenyre is, a külső kö- 45 peny nem repedhet meg, hanem a később beálló olvadásnál a csőrepedésen kitóduló vizet a már említett gyűjtőedénybe vezeti. Minthogy a külső csőkeresztmetszet elég nagy ahhoz, hogy a belső cső repedésén 50 át kitóduló vizet elvezesse, a víz a külső csőben nem gyülemlik fel és ott nem fagy be. A vízvezetéki, fűtési és egyéb csöveknek a leírt módon a belső csővel helyenként 55 érintkező külső köpennyel való burkolása további előnyökkel is jár. így a belső cső és a külső köpeny közé zárt levegő annak folytán, hogy a bővebb külső köpeny a belső csövet helyenként érinti, több 60 légpárnát alkot, melyek a külső kö­penynek és a belső csőnek érintkezési helyein egymástól el vannak zárva és így az egyes párnák között légáram­lás nincs. Ezáltal az egyes légpárnák lég- 65-tartalma hathatós hőszigetelést szolgál­tat, mely a csőben folyó víz befagyását megakadályozza vagy legalább is nagyon megnehezíti. Ez a körülmény néikülözhe­tővé teszi az ismert nemezszigetelést, ha- 70-bár azt a hidegnek különösen kitett helye­ken még hathatósabb szigetelés elérésére esetleg alkalmazhatjuk. Természetes, hogy a nemezburkolatot a külső köpeny körül rendezzük el. 75. A mellékelt rajz a találmány szeriinti csővezetéknek néhány példaképpeni foga­natosítási alakját tünteti fel. Az 1. és 2., illetve 2a., 3. és 4. ábrákon a ta­lálmánynak ólomcsöveken való alkalma- 80

Next

/
Thumbnails
Contents