101219. lajstromszámú szabadalom • Csővezeték vízvezetéki, fűtési és másefféle berendezésekhez

- 2 — zása függőleges hosszmetszetben és ke­reszt-metszetben látható. Az 5. és 6. ábrán a találmány értelmében kiképezett kovácsolt vascső ugyancsak 5 függőleges hosszmetszetben és keresztmet­szetben van feltüntetve. A csővezetéknek az 1. és 2. ábrán fel­tüntetett foganatosítási alakjánál (1) a belső ólomcső és (2) a külső köpeny. A 10 külső (2) köpenyt úgy alakítjuk, hogy az helyenként a belső (1) csőhöz simul, anél­kül, hogy ezeken a helyeken a csővel szo­rosan össze volna kötve (pl. össze volna forrasztva). A 2a. ábra szerint az (1) cső 15 és a (2) köpeny érintkezési pontjain a (3) hornyok vannak, melyeknek rendeltetése az, hogy ha a belső (1) cső a külső (2) kö­pennyel való érintkezési helyeken repedne meg, a kiszivárgó víz a (3) hornyokon át 20 juthasson a szomszédos (4, 4) légterekbe (ilyen légterek a 2. ábra szerinti kivitel­nél is megvannak). A 3. és 4. ábrán ugyanezen elrendezés­nek további foganatosítási alakja látható. ~2b Itt ugyancsak (1) a belső ólomcső ós (2) a rugalmas külső köpeny, melyen azonban a (3) hornyok helyett az (5) lécek vagy ezek helyett helyenként orrok vannak. A lécek vagy orrok előnye, hogy a megfelelő he-80 lyeken a eső falvastagságát növelik és miután az (1) esőben levő víz vagy jég a csősugár irányában ható egyenletes nyo­mást gyakorol a csőfalra, a repedés ter­mészetszerűleg ott fog bekövetkezni, ahol 85 a esőfal ellenállása kisebb, vagyis az (5, 5) lécek vagy orrok között és a kiömlő víz közvetlenül juthat a (4, 4) légterekbe. Az orrnak vagy lécnek a horonnyal szemben még az az előnye, hogy a (2) külső köpeny -40 az (1) csővel kisebb felületen, pont- vagy vonalszerűén érintkezik. Az 5. és 6. ábra a találmánynak a kari­más (6) kovácsolt vascsőnél való alkalma­zását mutatjia. A (2) külső köpeny itt a cső 45 (7) karimájával érintkezik, melynek (8) kivágásai vannak, hogy a karimától kari­máig terjedő csőszakaszokban összegyü­lemlő víz a gyűjtőedénybe lefolyhasson. A leírt és ábrázolt foganatosítási alakok 50 természetesen nem merítik ki a találmány keretén belül lehetséges megoldásokat. így különösen a külső köpeny alakja tetszőle­ges lehet és csak az a lényeges, hogy a külső köpeny a belső esővel akár a belső cső alkotói mentén, akár annak kerülete 55 mentén helyenként érintkezzék oly mó­don, hogy a belső cső és a külső köpeny kö­zött a víz levezetésére alkalmas és emellett hőszigetelő légterek képződjenek. A belső csövet célszerűen már a gyártásnál látjuk 60 el a külső köpennyel, de természetes, hogy a külső köpeny utólag is húzható a belső csőre. Iia azt akarjuk, hogy a belső csőből és a külső köpenyből álló csővezeték külső körvonala kör legyen, akkor a külső kö- 65 penyt körkeresztmetszetűre készítjük és a belső csőnek adunk bármilyen más oly ke­resztmetszetet, mely a külső köpeny belvi­lágával helyenként érintkezik. A találmány bármilyen ólomcsőnél, pe- 70 remes vagy karmantyús öntött- vagy ko­vácsolt vascsőnél alkalmazható. Szabadalmi igények: 1. Csővezeték vízvezetéki, fűtési és más­efféle berendezésekhez, jellemezve a kö- 75 zeget vezető csövet köz hagyásával bur­koló, a belső osövet helyenként érintő köpeny által. 2. Az 1. igényben védett csővezeték foga­natosítási alakja, jellemezve a közeget 80 vezető csövet köz hagyásával burkoló, a belső csövet helyenként érintő, rugal­mas kötfeny által. 3. Az 1. és 2. igényben védett csővezeték foganatosítási alakja, jellemezve a kö- 85 zeget vezető csőben a külső köpennyel való érintkezési helyeken kiképezett hornyok által. 4. Az 1. és 2. igényben védett csővezeték foganatosítási alakja, jellemezve a kö- 90 zeget vezető csövön a külső köpennyel való érintkezési helyeken kiképezett orrok vagy léeek által. 5. Az 1. és 2. igényben védett csővezeték foganatosítási alakja karimás vagy 95 karmantyús csövek esetére, jellemezve a külső köpennyel érintkező karimák­ban vagy karmantyúkban kiképezett kivágások által. 1 rajzlap melléklettel. 1 Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents