101203. lajstromszámú szabadalom • Készülék víz gázmentesítésére

Megjelent 193Q. évi október hó 10-én. - «!» MAGYAR KIRÁLKI ^^^^ SZABADALMI BIKOSAH SZABADALMI LEÍRÁS 101203. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Készülék víz gázmentesítésére. Dr. Ing-. MftIIer H. Paul mérnök Hannover. A bejelentés napja 1929. évi december hó 19-ike. Ismeretes, hogy a gáztartalmú víz a készülékeket, amelyekkel érintkezésbe jut, főleg pedig amelyekben felhevítésre kerül, megtámadja és sokszor csakhamar el f? is roncsolja. Ennek legjobb ellenszere a víznek vákuumban való gázmentesítése. A víz gáztalanítása különösen a tápvízre nézve fontos, amely a kazánokban magas hőfokokat vesz fel, mert ez rendkívül 10 nagy mérvben fokozza a gáz romboló hatását. A vákuum alatt való gázmentesítésnél kitűnt azonban, hogy a víznek a gáztalanító révén elért gázmentessége újra ve-15 szendőbe megy, ha a vizet a gáztalanító vákuumteréből közvetlenül kiszivattyúzzuk és pl. a kazánba nyomjuk. Pontos vizsgálatok eredménye szerint ennek oka a szivattyú tömítőszelencéin keresztül be-20 nyomuló levegő, még akkor is, ha a szelencéket a nyomóvíz a lehető leggondosabban el is zárja, a benyomuló levegő elől. Oly célból, hogy kiküszöböljük eme hátrányt, ami miatt az elért gázmentes-25 ség egészen vagy részben újból veszendőbe megy, a találmány szerint azt a tartályt, amely a gáztalanítás céljára szolgál és melyben oly fokú vákuum uralkodik, hogy a nyomás a gázmentesítendő víznek 80 gőzfeszültségével egyenlő, vagy ahhoz igen közel esik, alsó végén hoszú lefolyócsővel látjuk el úgy, hogy a víz nyomása e cső alsó végén a légköri nyomást éri el, vagy még ennél is nagyobb. Ha már most 85 a szivattyút ezen felfolyócső alsó végében rendezzük el, akkor a szivattyú tömszelen- • • céjének többé nem a szivattyúban uralkodó vákuummnaal szemben, hanem túlnyomással szemben kell tömítenie, úgy .40 hogy a levegőnek nincs arra módja, hogy a szivattyúzott vízbe kerüljön. Pontos vizsgálatok bebizonyították, hogy a készüléknek ilyen kivitelénél a víz a szivattyú után ugyanannyira gázmentes, mint a szivattyúba való belépését megelőzőleg 45 volt. A rajzok a találmány szerinti készülék kiviteli példáit vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábra szerinti gázmentesítő telepnél a gáztalanítandó vizet, például vala- 50 mely felületi kondenzátorból, a (2) szivattyú nyomja a (3) gázmentesítő edénybe. A víz először is a (4) térbe jut, amely a (3) edény födelében van kiképezve és a (4) rész fenekében levő lyukakon keresztül 55 sugárkoszorúban csurog át az (5) második lyuggatott fenékre. Az (5) lyuggatott fenekén túl .a víz vagy szabadon esik lefelé, vagy pedig betéteken csurog le, hogy az elgázosító térben minél tovább tartóz- 60 tassuk a vizet. A betétek vagy további lyuggatott fenekek, vagy kaszkádok lehetnek, vagy pedig — amint a megrajzolt esetben feltételeztük — betéttestek, pl. gyűrűk, amelyeken a víz lecsepeg. Ezeket a 65 betéttesteket a (6) gyűrűszelvényű térben rendezzük el, amelyet kívül, belül és alul is, nagy nyílásokkal áttört rácsfelületek határolnak. Az 1. ábrabeli kiviteli alak helyett a 4. 70 ábra szerint is kiképezhetjük a gáztalanító edényt. Ennél a kiviteli alaknál a gázmentesítendő víz az (50) csonkán keresztül lép be a felső vízelosztótérbe. Innen vízsugarak koszorújában csurog le az (5) 75 lyuggatott fenékre, ahonnan ismét vízsugárkoszorúk csurognak tovább, egymásután, a gyűrűalakú (51, 52, 53) és (54) felfogótálcákra, amiknek fenekei ugyancsak lyuggatottak. Az utóbbi lyuggatott 80