101203. lajstromszámú szabadalom • Készülék víz gázmentesítésére
- 2 — fenekek külsejét a szitaszerűleg áttört (55) köpeny fogja közre. A (31) csonkán át érkező gőz a köpeny körül kívülről körüljár, azután pedig mindenütt sugár -5 irányban kívülről befelé áramlik a csurgósugarak koszorúin keresztül és így jut a gyűrűalakú felfogótálcák középső szabad részébe. Az eközben még nem kondenzálódott gőz az (5) lyuggatott fenék alatt su-50 gárirányban belülről kifelé folytatja útját ama folyadéksugarak koszorúján keresztül, amelyek az (5) lyuggatott fenékből csurognak le. Ily módon a gőz, valamint az abban levő levegő is, az (5) lyug-15 gatott fenék külső szegélyéhez jut, ezt megkerüli és a gőzlégkeverék útját ezután sugárirányban kívülről befelé folytatja, a (4) és az (5) lyuggatott fenekek közötti legfelső csurgókoszorún keresztül, közép 20 felé. Ekkor a leghidegebb víz kondenzálja a maradék gőzöket és a levegő 1-ehűtötten távozhatik a (21) légcsonkán keresztül, valamely légszivattyúhoz. Az egész készülék méreteinek esökken-25 tése végett nem ajánlatos a teljes gőzmennyiséget, amely az (51) gyűrűalakú felfogótálca alatt kívülről befelé áramlik keresztül a különböző csurgókoszorúkon, ezen áz úton vezetnünk a gyűrűalakú fel-30 fogótálcálc közepébe, hanem a gőz egy részét az (51) gyűrűalakú felfogótálcát áttörő (56) lyukakon keresztül, közvetlenül az (5) lyuggatott fenék, valamint a (3) edény fala közötti réshez vezethetjük. Ily 35 módon elkerüljük, hogy az (5) lyuggatott fenék alatti sugarak koszorújának vizét, a belülről kifelé áramló gőz, a (3) tartály köpenyére vesse. A (3) edényen levő (57) csonkánál csat-40 lakozik az olyan úszószelep, amelyet ezen ábrában már fel sem tüntettünk, hanem az 1. és 2. ábránál írunk le részletesen. A leírt betéteken keresztül lecsurgó víz mindig a (3) edény aljában gyülemlik 45 meg és innen a fügélyesen lemenő (7) csövön (1. ábra) keresztül a (8) szivattyiiba jut, amely a vizet rendeltetési helyére, pl. a kazánba szállítja. Oly célból, hogy a (3) edényben levő víz 50 megközelítőleg állandó szinten maradjon, a (9) úszót (1. ábra) rendezzük el, amely a beömlő vezetékbe épített (11) szabályozószervet vezérli. Az utóbbi a 2. ábrán nagyobb léptékű metszetben látható. 55 A szabályozószerv házába a (12) csonkán át lép be a víz, amely azután keresztüláramlik a (13) kettős ülékű szelepen és a (14) csonkán át távozik. A nem teljesen tehermentesített (13) kettős ülékű szelepre ható víznyomás e szelepet ülékére szorí- 60 tani igyekszik, minek folytán a (15) szeleporsó és a (16) úszóemeltyű közötti kapcsolat kényszerűleg folytonos marad. Ha a (9) úszó, a (3) edényben levő víz szintjének alábbszállása folytán síilyed, akkor a 65 (13) szelep jobban kinyílik, úgy hogy a (3) edénybe jutó víz mennyisége növekszik. Ha a (3) edényben levő víz szintje felszáll, akkor feljebb száll a (9) úszó is, miáltal a (13) kettős ülékű szelep jobban 70 záródik. Mivel a (3) edényben a vízszint magassága a (8) szivattyú által szállított víz mennyiségétől függ és mivel ezen szivattyúnak egy és ugyanazon időn át mért 75 teljesítménye nem egyezik meg szükségképen a (2) szivattyúéval, ezért a (2) szivattyú és a (11) szabályozószerv közé egy kiegyenlítő tartályt kell közbeiktatnunk. Ez a (17) kiegyenlítő tartály nyilt edény 80 gyanánt is kiképezhető, mert a víz, amit hiány esetén, vagyis akkor veszünk el belőle, mikor a (2) szivattyú kevesebb vizet szállít, mint a (8) szivattyú, úgyis áthalad a (3) gáztalanító edényen, ahol az a 85 levegő is eltávozik, amit a víz esetleg a (17) edényben vett fel magába. Ezt a (17) tartályt vagy a (10) csőből leágaztatott (18) vezetékhez kapcsoljuk, vagy pedig a (10) cső közvetlenül is torkolhat a (17) 90 edénybe, ahonnan azután egy más helyen indul ki a továbbvivő vezeték. A csőleágaztatásos kapcsolat előnye, hogy nem a teljes, a (3) gáztalanító edénybe vezetett vízmennyiség talál alkalmat a (17) edény- 95 ben, hogy levegőt vehessen fel az atmoszférából, hanem tulajdonképen csupán SJZ cl kiegyenlítő vízmennyiség, amely a (17) edénybe jutott, hogy innen más alkalommal ismét visszafolyhassék. 100 Az a levegő, amely a (3) gáztalanító edénynek az (5) lyuggatott fenék alatti terében elkülönül a gáztalanítandó víztől, az (5) lyuggatott fenéknek (19) középső nyílásán keresztül az (5) lyuggatott fenék 105 fölötti térbe kerül, keresztüláramlik a (4) térből lecsurgó vízsugarak koszorúján és így jut a (20) gyűrűszelvényű térbe, ahonnan a levegőt a (21) csonkán keresztül leszívjuk. Az elszívást tetszőleges szer ke- 110 zetű légszivattyúval végezhetjük, pl. akár egy (22) vízsugárszivattyúval, amelyet a (17) tartályban levő vízkészlettel tartunk üzemben. E célból a (22) szivattyú a (17) tartály aljából a vizet a (22) sugár- 115 szivattyúba nyomja, amelybe az eltávolítandó levegő a (24) vezetéken keresztül érkezik. A légvízkeverék széjjelválik a
