101029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aszfalt-masztix és öntött aszfalt készítésére, különösen útburkolatok előállítása céljából

Megjelent 1930. évi szeptember hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI ^^HJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Y 101039. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás aszfalt-masztix és öntött aszfalt készítésére, különösen útburkolatok előállítása céljából. Westdeutsche Asphalt-Werke, Yereinig-te Strassenbaugesellschaften, J. S. Kahlbetzer & Rhein. Asph.-Gesellschaft Adam Meyer & Co. A.-G. Kölii-Deutz. A bejelentés napja 1930. éri február hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi február hó 16-ika. A találmány aszfalt-masztix és öntött aszfalt előállítására való, különösen útburkolatok létesítésére alkalmazható eljárásra vonatkozik. 5 Az aszfalt-masztix, tudvalevőleg, mészkőliszt és bitumen (aszfalt) keverékéből áll, az öntött aszfalt pedig, tudvalevőleg, mészkőliszt, kőadalék és bitumen (aszfalt) keveréke. A bitumen, általában, csak kötő-10 anyagként szerepel és ezért, rendszerint, mintegy 1,5—2 m3

aszfaltot ós mintegy 13 m3

mészkőlisztet, illetve mészkőlisztet és kőadalékot kevernek össze. Az aszfalt-masztixot eddig úgy állítot-15 ták elő, hogy az aszfaltot önmagában hevítették, a mészkőlisztet azonban hidegen, sőt sokszor szárítatlan állapotban adták hozzá, tehát rendkívül hosszú idő kellett ahhoz, hogy a hideg mészkőliszt ós a 20 forró, folyékony aszfalt, az összekeverés után, végül a felöntéshez és felkenéshez szüksége®, egyenletes, mintegy 180° C. hőmérsékletet felvegyék. A forró, folyékony aszfaltot, melyhez a mészkőlisztet kever-25 ték, gyakran még órák hosszat kellett „főzni", míg a keverék mindenütt ugyanazon, kívánt hőmérsékletet vette fel. Az öntött aszfaltot úgy állították elő, hogy az aszfaltot kb. 180° C-ra hevítették 30 és a kőadalékot, a mészkőliszttel együtt, vagy hidegen adagolták hozzá, mint az aszfalt-masztix előállításánál, vagy pedig a kőadalékot előhevítették, a mészkőlisztet azonban nem, hanem azt hideg állapotban 35 adták hozzá. Tehát itt is hosszabb idő kellett az aszfalt, kőadalék és mészkőliszt együttes „főzésére", míg a keverék mindhárom alkatrésze az öntéshez és felkenéshez szükséges kb. 180° C hőmérsékletet elérte. 40 Még ha a mész,kőlisztet és az adalékokat fokozatosan adagoljuk is a forró, folyékony bitumenhez, a felhevítós akkor sem elég gazdaságos, mert a hőátvitel a kőadalékokhoz vagy a mészkőliszthez szükség- 45 képen a forró, folyékony bitumenen keresztül történik, ezenkívül pedig magát a • forró, folyékony bitument is gyakran órákhosszat haszontalanul kell hőmérsékletén tartani. Azonkívül ily módon csak 50 nagyobb mennyiségeket lehet gazdaságosan hevíteni. Ha azután bármely oknál fogva (pl. hirtelen keletkezett eső miatt) a keveréknek burkolat előállítása céljából, az úttestre való felöntése lehetetlenné vá- 55 lik, akkor a hevítő kazán egész tartalmát, gyakran sok tonnányi mennyiséget, más helyen kell kifolyatni és lehűlni hagyni. Ha ugyanis a kazánban végeznők a lehűtést, akkor az újbóli felhevítésnél először 60 a bitumen hevülne fel és a meleget befelé volna kénytelen leadni, ez azonban lassan megy végbe és a legkülső bitumenrétegek elkerülhetetlen túlhevítéséhez vezet, mely rétegek emiatt elégnének és hasznavehe- 65 tetlenné válnának, még mielőtt a kazán belsejébe zárt, hideg massza felmelegedni kezdene. A találmány értelmében bitument (aszfaltot), mészkőlisztet és, ha öntött aszfalt- 70 ról van szó, kőadalékot is külön-külön hozunk arra a hőmérsékletre, mely az ez-