100979. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltómű

A (25) vezérlőtest mellett a közvetlen hajtásra való (35) fogaskerék van. Az utóbbi a (2) hajtandó tengelynek üreges (2a) meghosszabbításán (2. ábra) van meg-5 erősítve, ahol is a (2a) meghosszabbítás egyúttal a középső (36) oszlopon lévő golyóscsapágyon van ágyazva avégből, hogy az (1) hajtótengely belső végét golyóscsapágyak révén ágyazza. A (35) fogasgerék-10 nek a (25) vezérlőtest belső (37) fogazása felel meg, melynek célját alább ismertetjük. Az eddig leírt hajtószerkezet működési módja már most a következő: 15 A részeknek az 1. és 6. ábra szerinti helyzetében az (1) tengely forgása közben a (2) hajtandó tengely nyugalomban van. Az (5) imbolygó gyűrű lazán forog a (6) csúszógyűrűben és a kapcsolószerkezetekre 20 semmiféle kapcsoló mozgást nem visz át. Ha a hajtandó (2) tengelyt be akarjuk iktatni, úgy a villás (31) emeltyű segélyével a (25) vezérlőtestet az 1. ábrán látható x-nyíl irányában, tehát jobbra toljuk el. 25 Ennek következtében a szögalakú (30) vezérlő hornyok révén, melyeknek egyik ága a (27) fogasszegmensek (29) csapjaival kapcsolódik, e fogasszegmensek az óramutató járásával megegyező irányban elfo-80 rognak, amikor is a (28) fogasszegmensek révén az (5) imbolygó gyűrű az üresjárási helyzetből (1. és 6. ábra) a forgási tengelyhez képest dőlt helyzetbe jut. Ha a (25) vezérlőtestet oly nagy mértékben toljuk 85 el, hogy a (27) fogasszegmensek (29) csapjai a szögalakú (30) vezérlőhornyok forduló- vagy csúcspontjához, érnek, akkor az (5) imbolygó gyűrű a legdőltebb helyzetet foglalja el (7. ábra). Az imbolygó gyűrű e M helyzetével kapcsolatban a (20) csatlórudak és a kapcsolószerkezetek munkaviszonyait a 13—16. ábrák szemléltetik. A13. ábra szerint az alsó csatlórúddal kapcsolatos mellső (12a) kapcsolószerkezet a 15 kapcsolólöket felében, a felső csatlórúddal kapcsolatos mellső (12) kapcsolószerkezet pedig a kapcsolólöket kezdetén van, míg a felső (20) csatlórúddal kapcsolatos hátsó (12) kapcsolószerkezet az üresjárási löket 50 közepén, az alsó csatlórúddal kapcsolatos hátsó (12a) kapcsolószerkezet pedig az üresjárás kezdetén van. Az (5) imbolygó gyűrű negyedfordulata után a részek a 14. ábra szerinti helyzetet veszik fel, aho] >5 is a felső csatlórúddal kapcsolatos mellső (12) kapcsolószerkezet a kapcsolólöket közepén, az alsó csatlórúddal kapcsolatos inéllső (12a) kapcsolószerkezet pedig aa 3 — üresjárás kezdetén van, míg a hátsó (12) kapcsolószerkezet a kapcsolólöket kezde- 60 tén, a hátsó (12a) kapcsolószerkezet pedig az üresjárás kezdetén van. Az (5) imbolygó gyűrű további negyedfordulata után (15. ábra), a mellső (12) kapcsolószerkezet az üresjárás kezdetén, a mellső (12a) kapcsoló- 65 szerkezet pedig az üresjárás közepén van, míg a hátsó (12) kapcsolószerkezet a kapcsolólöket közepén, a hátsó (12a) kapcsolószerkezet pedig a kapcsolólöket kezdetén van. Az imbolygó gyűrűnek még további 70 negyedfordulata után (16. ábra) a mellső (12) kapcsolószerkezet az üresjárás közepén, a mellső (12a) kapcsolószerkezet pedig a kapcsolólöket közepén áll, míg a hátsó (12) kapcsolószerkezet az üresjárás kezde- 75 tén, a hátsó (12a) kapcsolószerkezet pedig a kapcsolólöket közepén van. A kapcsolást végző, illetve kapcsolni készülő kapcsolószerkezeteket a rajzon a hozzájuk tartozó csatlórudakkal együtt vastagabb vonalak- 80 kai tettük feltűnőbbekké. Ez ábrákból látható, hogy a két kapcsolószerkezetpár közül mindig az egyik kapcsolószerkezet kapcsolni készül, mialatt egy másik még a kapcsolólöket közepén áll, úgy hogy a kap- 85 csolószerkezetek páronként, kapcsolólöketük vége előtt váltják fel egymást és így a kapcsolási folyamat sohasem szakad mjeg. Az (5) imbolygó gyűrűt e 13—16. ábrákba vázlatosan berajzoltuk, a (20) 90 csatlórudak mozgási irányait pedig nyilakkal jeleztük. E mozgási viszonyok követelésénél a folyamatot természetesen úgy kell elképzelnünk, hogy a mellső kapcsolószerkezeteknek a kapcsolás közben a 95 megfelelő hátsó kapcsolószerkezetekkel ellenkező értelemben kell működniök, amint azt a vastagabban kihúzott csatlórudak nyílirányai is mutatják, minthogy a mellső kapcsolószerkezetek a mellső (11) 100 differenciális kerékre, a hátsók pedig a hátsó (11) kerékre hatnak, mely az előbbivel ellenkező irányban forog. Ily módon folytonos, egyirányú forgómozgást kapunk a hajtandó (2) tengelyen, melynek sebes- 105 sége az imbolygó gyűrű dőlt helyzetétől függ: nevezetesen aszerint, hogy mennyire dőlt az (5) imbolygó gyűrű helyzete, a kapcsolószerkezetek kapcsolólökete nagyobbra vagy kisebbre adódik. 110 Ha a (25) vezérlőtestet az (x) nyíl irányában (1. ábra) tovább toljuk el, akkor az (5) imbolygó gyűrű a (27) fogasszegmensek hatása alatt ismét fokozatosan függélyesre áll be, miközben a (25) vezérlőtestnek (37) 115 belső fogazása a (35) fogaskerékkel jut