100855. lajstromszámú szabadalom • Fűtőtestekhez való önműködő szabályozóberendezés egyetlenegy szabályozószeleppel

— 6 — closítását a 8. ábra tünteti fel. Az elrendezés általában ugyanaz, mint a 3. ábrán, azonban a gőz a szabályozószelep mögötti (7) kamrából, a (4) thermostat befolyáso-5 lására nem, mint a 3. ábrán, a tágulási cső és a segédfűtőtest közötti gyűrűtérbe, hanem a (8) lyukakon keresztül a (4) tágulási cső belsejébe van vezetve. A (8) lyukak tehát a (4) tágulási csőnek a szabá-10 lyozószelep mögötti (7) kamrába benyúló részébe vannak fúrva és ugyanazon gőzutat jelentik, mint a (8) lyuk a 3. ábrán. A 3. ábrán feltüntetett (17) lyukak az ezen ábrán feltüntetett szerkezetnél eles-15 nek, minthogy itt a szabályozógőz egyenesen a (4) tágulási cső belsejébe vezettetik. A (4) tágulási cső ennélfogva mindig a belsején keresztüláramló gőz által melegíttetik fel. 20 A (8) gőzút jelentősége a következő meggondolásokból tűnik ki: A találmányi gondolat lényege abban áll, hogy a szabályozószelep mögötti (7) kamrából a gőzáram két részre oszlik; az egyik rész a 25 fűtőtesthez, bizonyos melegállapot elérése céljából, a másik rész pedig a thermostattal bíró segédfűtőtesthez, szabályozás céljából áramlik. Ezen második út, a segédgőzmennyiség útja, valamennyi ábrán, 30 egyöntetűen (8)-al van jelölve. Célszerű már most különböző felmelegítési állapotok elérése céljából a segédgőznek még tovább különböző utakon való vezetése, hogy a (4) thermostatot egyszer csak kí-35 vülről és egyszer belülről (a fűtőtest teljes elzárása céljából) érje, mire éppen az elállítható (15) szabályozószerv szolgál. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál ezen elállítható (15) szerv által a gőz 40 a (17) lyukakon keresztül a (4) tágulási cső belsejébe is vezethető, mely állás a fűtőtest elzárásának felel meg. A (17) lyukak tehát csak egy mellékes gőzutat képeznek. A gőz főútja, melyen a gőz kü-45 lönben áramlik, a (8) lyuk (3. ábra). A 8. ábrán viszont a segédgőz lyukakon keresztül áramlik a szabályozószelep mögötti (7) kamrából a (4) tágulási cső belsejébe, miért is ezen lyukak jogosan van-50 nak a 8. ábrán — mivel azok ezen esetben a segédgőzmennyiség egyetlen útját képezik — (8)-al jelölve. Félre vezetne az, ha a lyukakat (17)-tel jelölnők. Ezen (8) nyílások állandóak és csak a (10) fűtőtes-55 tekhez vezető (9) nyílás szabályozható a (15) szabályozószerv által. A (4) tágulási cső képezi tehát a segédfűtőtestet. Minthogy a tágulási cső a (4) és (5) csövek közötti légréteg által szigetelve van, a tágulási cső lehűlése tehát kisebb, mintha 60 az a tér hőmérsékletének közvetlenül ki volna téve, ennélfogva a viszonyok olyanok, mintha a tágulási cső kisebb hűtőfelülettel birna, mint amekkora a felülete a valóságban. Különben azonban a (4) tá- 65 gulási cső a térhőmérséklet által ép úgy befolyásoltatik, mint a (10) fűtőtest. A segédfűtőtest hűtőfelületének kis mértéken való tartásának az az előnye, hogy a főfűtőtest fűtőteljesítményének beállítási 70 körzete növekedik, mivel ezen körzetnek — melyen belül mindegyik közbenső fokozat létesíthető — alsó határa a segédfűtőtest fűtőteljesítménye által van megadva. Különben pedig ezen elrendezésnek 75 ugyanazok az'előnyei, mint a 3. ábrán feltüntetett elrendezésé. A 9. ábra oly berendezés elvi vázlatát mutatja, melynél a szabályozórendszert változtatni lehet, amennyiben átkapcsolás 80 által, a beömlési nyomásszabályozás helyébe, szükség esetén, a kiáramló gőz által való szabályozás léphet. Ennek megfelelően a (10) fűtőtest úgy van elrendezve, hogy beömlési végével a (9) nyílás- 85 hoz van kapcsolva, mely a (15) szabályozószerven át a (7) bebocsátókamrával áll összeköttetésben. A (10) fűtőtest kiömlési vége azonban itt az (5) kis fűtőtesthez van kapcsolva, úgyhogy üzemben az 90 (5) kis fűtőtestet a (10) nagy fűtőtest kiáramlási gőze befolyásolja. Ezen elrendezés megfelel tehát a közönséges fűtőelrendezéseknek, melyeknél a beömlésiszelepet a kiáramló gőz hőmérsék- 9 lete szabályozza. Emellett azonban feltétel az, hogy a (15) szabályozószerv olyan állásban legyen, hogy a (8) nyílás zárva van (10. ábra), míg a (9) nyílás teljesen nyitva van. Ha most a szokásos szabályo- 10C zórendszerről — melynél a beömlésiszelep a (10) fűtőtest kiáramlási gőze által szabályoztatik — a találmányunk tárgyát képező új szabályozási módszerre akarunk áttérni, akkor a (15) szabályozószervet oly- 105 módon állítjuk el, hogy a (8) nyílás szabaddá tétetik (11. ábra). Ha a (8) nyílás nyitása által a gőz a (7) szelepkamrából közvetlenül az (5) kis fűtőtestbe áramlik, akkor a gőzkeringés megszűnik, mert a ne (10) fűtőtestbe beáramló gőzmennyiség most korlátozva van, ami a körfolyamban működő elrendezésnél nem volt így. A thermostatra tehát a (7) bebocsátókamrá • ból a (8) nyíláson keresztül közvetlenül ll£ belépő gőz hat. A (4) tágulási cső, a felső és alsó részén lyukakkal lehet ellátva, miáltal a kiáramló gőz egy része a thermo-