100585. lajstromszámú szabadalom • Olajmótor, amelynél az égési anyag sugaras szétporlasztása a munkahenger szűkített terébe megy végbe

A vízzel hűtött (1) henger a vízzel hűtött (2) fej révén van fedve (1. ábra). Ezen fejben két (3) szelep van elrendezve, amelyek a levegő bebocsátásáf> nak és az égéstermékek kibocsátásának szabályozására szolgálnak. A (4) dugatytyú felső holtponthelyzetében az (5) hengerteret majdnem teljesen kitölti. A (6) sűrítési és égési tér tehát egészen a ('2) 10 hengerfejben fekszik és :az (5) hengertértől a (7) szűkítés révén el van választva. Az égési térbe elpárologtató és gyújtó gyanánt működő harangalakú ,(8) izzótest (9, 10) közök meghagyása mellett 15 van behelyezve, úgyhogy a (7) nyaknyílást az izzótest részben födi. Az izzótestbe az összes égési anyagot a (12) égési anyag számára való fúvóka segélyével a (11) nyíláson át befecskendezzük. A (11) 20 nyílás aképen fekszik a (7) nyaknyíláshoz képest és az égési anyag sugarához képest úgy van megválasztva, hogy a levegőnek a (8) izzótest belsejébe való közvetlen belépése meg van akadályozva. 25 A levegő csak az égési anyag sugarán át juthat az izzótestbe. Ily módon tehát az égési térbe beáramló levegő megoszlik. A levegő egyik része a nyaknyílásnak az izzótest és hengerfal között levő szabad 30 keresztmetszetén át áramlik, mire az égési anyag sugarába ütközik, ezt áttöri és vele együtt az izzótestbe kerül. A levegő ezen része az égési anyaggal gázból és levegőből álló előzetes keveréket ké-35 pez, amely azonban még meg nem gyulladhat. A levegő másik része az izzótest körül áramlik és a (11) belépési nyílás előtt az előzetes keverékkel találkozik, amely >ezen kiegészítő levegőmennyiség-40 gel meggyújtható kész keverékké alakul. A légáram első része a (7) nyaknyílás részleges leíödés© folytán fojtást szenved és ezen körülmény folytán nagy sebességet vesz fel, mimellett erőteljes 45 örvénylő mozgást végez, úgyhogy az égési anyag sugarába való ütközéskor erre szétosztólag hat. Ugyanezen célból a kiegészítő levegőmennyiség és a gázlevegőkeverék találkozási helyén, tehát a 50 (11) nyílás előtt nagyobb (10) keverő teret alkalmazunk, amelybe a levegő a szűk (9) köz elhagyásakor erőteljes örvénylő mozgás mellett betódul. A (8) izzó test a kerek (13) karima ré-55 vén oldalról lazán van a (2) hengerfejbe beillesztve és azt a (14) fedő karima aképen tartja, hogy a hő behatása alatt szabadon kiterjeszkedhet. A (14) karima oldása után a (8) izzótest könnyen eltávolítható. A (13) karimának (15) nyílása van, amely a (16) izzótekercs elhelyezésére szolgál. A (16) izzótekercs helyett, amely a gép indításánál az égési anyag keverékének meggyújtására szolgál, más készülék is alkalmazható. A (16) tekercs a (14) fedő kariimára van szerelve. Ha a gép felmelegedett, a keverék az izzó (8) testen gyullad meg. Az indító gyújtást ezután kikapcsoljuk. A rajzon feltüntetett másik kiviteli alaknál (2. ábra) a levegő bebocsátására, illetve a kipuflogási gázok kibocsátására szolgáló (18) nyílások az (1) hengerben vannak kiképezve. Ezen körülmény folytán a (6) égési tér a benne elhelyezett (8) elgőzölögtető izzótesttel a henger hossztengelyében rendezhető el. Ezen kiviteli alaknál az égési anyag sugarát merőlegesen a henger hossztengelyére vezetjük be. Egyébként a gép szerkezeti kiképzése megegyezik az, 1. ábrában feltüntetett kiviteli alak szerkezeti kiképzésével. A gép működési módja röviden azzal jellemezhető, hogy a levegő árama két részre oszlik, amelyek közül az első rész előzetes keveréket képez, míg a másik rész a kész keveréket eredményezi. Mindkét légáram erőteljes örvénylő mozgásba jön. A keverék képződése te-hát főképen a légmozgás dinamikus hatásán alapszik. A henger nyaknyílása az izzótest révén való részleges lefödése folytán a levegő szabad átmenete számára el van zárva, úgyhogy a levegő első része számára diffuzor gyanánt hat. A levegő másik részének útját az izzótest meghosszabbítja, miáltal a keverék képződése szempontjából csak akkor válik hatásossá, ha a levegő első része által gázból és levegőből álló előzetes keverék keletkezett. Ezt f*.% előzetes keveréket tehát a tiszta levegő élénk örvénylő mozgásban összekeveri és így rendkívül nagy mértékben egyenletes, valamint robbanóképes keverék keletkezik. A keverék képződésének ez a módja lehetővé teszi, hogy már 1 :10 sűrítési arányok alatt nehéz égési anyagokat alkalmazhatunk, aminők egyébként Dieselmotoroknál nem használhatók. A robbanási feszültségek messze Diesel-gépekben fellépő lehetséges legnagyobb nyomások alatt maradnak és körülbelül az el gáza • sító gépek nyomásértékein mozognak. Az