100341. lajstromszámú szabadalom • Csőpostatelep vonalosztással

sebb üzemnyomásoknál is a fentemlített előnyöket nyújtja, habár csekélyebb mér­tékben és így az bármilyen üzemre alkal­masabb, mint az egyszeres elzárószerv. 5 Egész általában vagy tolattyúk vagy csappantyúk alkalmazhatók, utóbbiak esetleg szállítócsőkontaktusok által kény­szermozgásúan vezérelve, a tolattyúk tel­jes pótlékai gyanánt. 10 Az új zsilipnél hajtóleA^egőként, úgy komprimált levegő, mint a légköri nyo­más is használható és így nem szükséges, hogy az osztási helyen szívólevegőről nyo­mólevegőre való váltást eszközöljünk, sőt 15 inkább olyan is lehet az üzem, hogy a vál­tás légköri nyomás és szívólevegő, vagy nyomólevegő és légköri nyomás között következik be. A rajzon a találmány tárgyának egy fo 20 ganatosítási alakja van példaképpen fel tüntetve. Az 1. ábra vázlatosan mutatja a szállító­csővonalat az (I) kezdőállomással, a köz­beeső (II—Y) állomásokkal és két (T) 25 osztási hellyel, hol egy-egy (S) szívólég­csatlakozás és (D) nyomólégcsatlakozás van. Az (F) szállítócsőbe minden közbeeső állomás előtt a szokásos kiképzésű (W) váltó van beiktatva. Továbbá pl. állan-30 dóan nyitott (u) megszakítási helyek van­nak a szállítócsőben. A teljes vonal jobb­oldali vége nincs feltüntetve. Minden közbeeső állomáson a tok kilépő helye (a)-val, feladóhelye (e)-vel van jelölve. Az 35 (I) állomáson behelyezett tököt a közbeeső (II) és (III) állomások váltóinak átme­netre való állítása esetén, az (I)-nél be bocsátott nyomólevegő és a (T)-nél rákap csolt szívólevegő a közbeeső (T) állomá 40 sig hajtja, míg a tok előtt levő levegő a nyomási periódus alatt (u)-nál távozik, viszont a szívási periódus alatt ugyané helyen a légköri levegő belép. A tok át­halad a (T) osztási helyen, a közbe-45 eső (IV., V.) állomásoknak további, átmenetre állított váltóin, a (T) osz­tási helyen és így tovább egészen a tel­jes vonal végállomásáig és a szállítás minden részvonalon, mint az első vona-50 Ion, ;a nyamólevegőneik balról való rákap­csolása és ha a hüvely az (u) helyen át­haladt, a szívólevegőnek jobbról való rá­kapcsolása útján történik. A nyomó- és szívólevegő helyes rákapcsolását, a raj-55 zon fel nem tüntetett szállítócsőkontak­tusok útján a tok eszközli. Ha a toknak nem kell a végállomásig futnia, hanem azt pl. az (V) közbenső állomásnak kel] átvennie, akkor az illető hely váltóját akként állítjuk át, hogy a tok az állomás 60 kifutóívébe tereitessék és hogy (a-)náJ kilépjen. A (T) osztásihely berendezését a 2. és 3, ábra nrntatja. A 2. ábra arra az esetre vo­natkozik, midőn, mint az 1. ábránál (S), 65 ill. (D) szívó- és nyomólevegőt haszná -lünk, míg a 3. ábra azt az esetet mutatja, midőn csak nyomólevegőt használunk. Ez esetben (A)-nál lép ki a hüvely előtti le­vegő. De éppen úgy elképzelhető olyan 70 üzem, hogy csak szívólevegőt használunk, mely esetben (A)-nál szívólevegőt kellene rákapcsolni és (D)-nél pedig a légköri levegő lépne be (3. ábra). A két utóbbi esetben az (u) megszakítási helyek ter 75 mészétesen elesnek. Az osztási helyek be­rendezése az összes esetekben ugyanaz marad, amint azt a 2. és 3. ábra össze­hasonlítása világosan mutatja. Minden osztási helyen akként vannak 80 (g) zárócsappantyúk az (f) átmeneti szek­rények útján a szállítócsőben elrendezve, hogy a tok feltételezett balról-jobbra való haladási iránya esetén mindig a baloldal­ról az átmenetiszekrénybe torkolló csö- 85 vet zárják el. A 2. ábra a (g) csappantyú állását abban a pillanatban tünteti fel, midőn a (B) tok a (g) csappantyúk közti (k) zsilipkamrán halad át. A tök haladás közben a baloldali (g) csappantyút nyi 90 totta és az egymással kapcsolt (VI, V2) szelepek még abban a helyzetben vannak, amikor a tok és a jobboldali (g) csap­pantyú közt szívólevegő, ellenben a (g) csappantyútól jobbra a szállítócső to- 95 vábbi részében nyomólevegő van. Ennek táplálása a szállítócső (c, d) elágazásain át történik, ellenben az (a, b) elágazások a szelepeknél el vannak zárva. A (c) elágazócső útján rákapcsolt szívó- 100 levegő a tokot egészen a (k) zsilipkam rába húzta. A tok továbbhaladása közben az !(il) szállítócsőikontaiktusit befolyásolja és ezáltal a (VI) és (V2) szelepek oly inó don való átváltását idézi elő, hogy most 105 már a (c, d) csőelágazások záródnak és az (a, b) csőelágazások nyílnak. Ennek foly­tán a (b) elágazáson át nyomólevegő lép a tok mögé, mimellett a baloldali (g) csap­pantyú záródik. A nyomólevegő a tokot a 110 jobboldali (g) csappantyún át tovább hajtja a szállítócső további szakaszába. A tdk megállás nélkül halad át az osztási helyen, minthogy a (VI, V2) szelepek át­váltása a hüvely haladása közben követ- 115 kezik be. A hüvely a zsilipből való kilépés után a második (i2) szállítócsőkontaktust befő-

Next

/
Thumbnails
Contents