100189. lajstromszámú szabadalom • Volumetrikus kompresszor

által hordott és a másik ró tor kontúrjaival érintkezésben tartott mozgatható szerelékeknek alkalmazását vagy a két rótor változatlan, korrespondeáló profiljainak 5 eléggé szoros érintkezését. Ezek a korrespondeáló profilok különben is általában minden egyes rotorban vegyesek, azaz egymásra következő, liurok-epicikloid- és hipocikloid-alakú részekből állanak, me-10 lyek fordulópontjaikban össze vannak kötve. Mindkét esetben, a két rótor közötti játéknak megszüntetése, az elkerülhetetlen deformatiókból és tágulásokból származó 15 túl nagy súrlódások miatt, kizárja a szükséges nagy gyorsaságoknak alkalmazását. A jelen találmánynak egy lényeges jellemzője abban áll, hogy a forgóalkatrészek között, úgy mint a turbó-gépeknél, 20 szerkezetileg és rendszeresen van bizonyos játék meghagyva anélkül, hogy a két szomszéd kamra közötti tömítettség szenvedne. Ezt a tömítettséget maga a sűrítendő 25 fluidum biztosítja mindenféle segmens és általában mindenféle fém- vagy más alkatrész nélkül is, mely részek a gyakorlati szokás szerint, az egyik rotoron vannak elrendezve és a másik rotoron súr-30 lódnak. A két rotornak bármilyen részei vagy a két rótor egyikével vagy másikával egy darabot képező, szilárd alkatrészek közötti mindennemű súrlódás ekként rend-35 szeresen ki van küszöbölve és ezeknek a rotoroknak a kerületén nem lép fel más súrlódás, mint ezeknek a szilárd alkatrészeknek felülete és az összenyomandó ritkított fluidum közötti súrlódások. Ek-40 ként az egymáshoz képest relatív mozgásban levő felületeknek kenése is felesleges. Ezt maga a fluidum végzi el. A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelen találmány által számba vett feltételek 45 mellett, azaz amikor a találmányt oly fluidumra alkalmazzuk, melynél a viszkozitás dominál, a fentebb leírt rendszeres játék, feltéve, hogy az bizonyos határok között marad, nem okozza a fluidumnak 50 észlelhető átszivárgását abból a kamrából, melyben a fluidum komprimáltatik, azokba a kamrákba, melyekben kisebb nyomások uralkodnak. Ennek a látszólag meglepő jelenségnek a fennebb említett gépekben 55 való alkalmazása képezi a jelen találmány egyik főpontját. Ezt a jelenséget a következőképpen magyarázhatjuk: valamely viszkózus fluidumnak oly szűk közön való áramlása, melyet az alábbiakban résnek nevezünk, 60 nemcsak, mint a turbinák labirintusaiban, ennek a résnek bőségétől és az átáramlással szembekerülő szűküléseknek számától, hanem igen nagy mértékben emnek a résnek alakjától és az áram irányában való 65 méretétől is függ. Ha például tekintetbe vesszük azt az esetet, amikor a kompressziós kamrából a mellette fekvő, kisebb nyomás alatt álló kamrába történik átszivárgás, mely a két 70 profil érintkezési pontjának tájékán (1. ábra), ennek az érintkezési pontnak szomszédságában, a jelen találmánynak megfelelően szándékosan kiképezett résen át megy végbe és ha a két profil folytonos 75 görbét tüntet fel, akkor a (h) résnek nagysága megközelítőleg a következő egyenlettel fejezhető ki: h = a + bx2

, ahol is (a) a két rótor közötti minimális 80 játék, vagyis rés, (xJ a vonatkozó ponttól vett ívhossz és (2b) egy állandó tényező, mely a két profil érintkezési pontjával szomszédos görbületeknek algebrai különbsége. Ezen feltételek mellett a számítás 85 igazolja, hogy a tehetetlenségi erők, melyektől a turbo-gépek labirintusainak rendes esetében a résben elért sebesség elsősorban függ, a jelen esetben a viszkozitási erőkkel szemben elhanyagolhatók. 90 Így már most ki lehet mutatni, hogy a rés hosszegységére eső és az alkotó mentén mért egész átszívárgási mennyiség nemcsak a minimális (a) réstől, hanem még a (b) görbülettől is függ, mely a két 95 rotornak, az érintkezési pontjukkal szomszédos alakját határozza meg ós mely görbület annál csekélyebb, minél szorosabban illeszkednek egymásba ezen a szakaszon az egymással korrespondáló profilok. 10 Az (a) rés, mely a két rotort, egymáshoz legközelebb eső állásukban elválasztó minimális távolságnak felel meg, a mechanikai biztonság miatt nem csökkenthető egy bizonyos határon túl, mert tényleg ennek 10 a résnek mindenkor elég szélesnek kell lennie arra, hogy a liőokozta. kitágulások vagy a mechanikai megnyúlások ellenére, melyek a gép működése közben a gép alkatrészeiben fellépnek, soha érintkezés n be ne álljon; sőt lehet a profiloknak megfelelő választása révén az át szivárgást (b)-nek módosítása segélyével csökkenteni. Következésképpen, a jelen találmányt képező kompresszorban, a két rotornak u korrespondeáló profiljai sehol sem mutatnak fordulópontot, vagy zéró-értékű gör-