100189. lajstromszámú szabadalom • Volumetrikus kompresszor
— 3 — bületi sugarat; ellenben ezek a profilok akként vannak megválasztva, hogy ezeken a görbületi sugár mindenütt nagyabb legyen egy bizonyos minimumnál, mely ma-5 guk a rotorok tengelyeinek egymás közötti távolságának kétszeres-háromszoros nagyságának felel meg akként, hogy egy adott résen át történő átszivárgás a lehető legcsekélyebb marad, bármilyen legyen az 10 érintkezési pont állása a profilok mentén. Például, a jelen találmánynak egy előnyös foganatosítási alakja szerint, mely a 2. ábrában van feltüntetve, a belső rotornak profilja a külső rotor (1) profiljának 15 csak egy részét fedi, mely profilt az elég nagy sugarú (c, d) körív képezi. Mialatt az érintkezési pont e körív mentén végigmozog, állandóan egyirányú folytonos mozgás révén a belső rotornak (2) korres-20 pondeáló profilját írja le, mely, minthogy teljes egészében egy huzamban íratik le, ekként analitikusan csak egyféleképpen határozható meg és nem mutat fel sehol különleges pontokat, mint azok a profilok, 25 melyek epicikloidoknak és hypocikloidoknak, vagyis külön analitikus görbületeknek egymás mellé való helyezése által képeztettek. A profiloknak eme folytonossága minde-30 nekelőtt könnyebb és biztosabb kiképzés lehetőségének előnyét biztosítja, amennyiben kiküszöböli azt a nehézséget, mely két különböző görbületnek fordulópontjain való tökéletes összeillesztéséből származik, 35 mely görbületeket küTön egymásután kell kiképezni. Másrészt, mint fentebb említettük, egyenlő réseknél az érintkezési pontnak a profil mentén egymásra következő összes állásaiban nagyobb tömítettséget 40 biztosít s emellett a két szemben fekvő profilnak megefelő görbületi különbséget a lehető legkisebb értékre szorítja. Annak a játéknak következtében, mely az (1) és (2) rotorok között végbemegy, a 45 kölcsönös menesztést nem lehet a korrespondáló profilok segélyével foganatosítani, hanem fogas hajtóműre kell bízni, melynek a 3. ábrában hosszmetszetben feltüntetett (e) és (g) fogaskerekei ugyanolyan 50 osztókörrel képzendők ki, mint maguk a profilok. Az előbb említett átszivárgásokon kívül, melyek a két rótor profiljai közötti érintkezési pontokon át a kompressziós kamrá-55 ból a szomszédos kamrába mennek végbe, a jelen találmányt képező kompresszornál más rendbeli átszivárgások is észlelhetők; ily átszivárgások egy rendje megy végbe a két rótor között, ezek oldalfala mentén, amikor is a sürítőkamrák egymás között 60 vagy a kompresszor szívókamrájával közlekednek; az átszivárgások másikrendje a külső rótor és a mozgékony alkatrészeket körülvevő szekrény vagy stator között megy végbe, amikor is a kompresszor 65 nyomókamrája közvetlenül a szívókamrával közlekedik. Ezeknek a réseknek a kompresszortól fel- és lefelé fekvő szakaszok közötti hoszsza miatt, mely szakaszokban különböző 70 nyomások uralkodnak, a nyomás ezekben a résekben igen kicsiny és általában a nyomókamrától a szívókamra felé csak igen csekély átszivárgást idéz elő. Ellenbein a fluidumnak sebességét az érintkezés 75 helyén át, majdnem kizárólagosan a rést képező két szemben fekvő falnak kölcsönös mozgása szabályozza, mely falakhoz a fluidum, viszkozitása következtében, tökéletesen hozzátapad. A fluidumnak ebből 80 származó tangenciális sebességének egyik falról a másikra való lineáris elosztása következtében, a mozgékony falnak a szilárd falhoz való mozgása révén tovamenesztett fluidummasszának sebessége oly közép- 85 sebesség, mely a fal sebességének felével egyenlő. A kompresszor kerületének aránylag rövid (i, j) szakaszában (2. ábra), mely az (R) nyomókamrától az (A) szívókamráig 90 terjed, a fluidumnak a rótor mozgásának a feltüntetett nyíl irányában történő ez a tovamenesztése hátrányos, mert a nyomásnak a szíváshoz való visszatérését, következésképpen átszivárgást jelent. Ebben 95 a szakaszban tehát a rést azzal abban a teljes mértékben kell szűkíteni, mely összeegyeztethető a működés biztonságával és a súrlódásból vagy viszkozitásból származó veszteségnek elfogadható érté- 100 ken való megtartásával, mely veszteség a rés nagyságával fordított arányban áll. Ezzel szemben a kerületnek az (A) szívókamrától az (R) nyomókamráig menő, sokkal kiterjedtebb (k, o) szakaszában, a 105 rótor mozgása által eleként tovamenesztett fluidum résztvesz a hasznos teljesítményben, habár csekélyebb mértékben, ugyanúgy, mint a Gaede- vagy Holweck-féle, úgynevezett molekuláris szivattyúknál. 110 Ebben a szakaszban tehát a rést az ellennyomásból eredő káros visszaáramlásnak veszélye nélkül elég tág határok között hasznosan bővíthetjük ki. A jelen találmányt képező kompresszor, 115 ennek a megismerésnek megfelelőan, az (i, j) ós (k, o) szakaszokban más-más rést mu-