100086. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyag-szivattyú többhengeres befecskendezési mótorokhoz
útján, kapcsolt fogasrúd eltolásánál a szivattyúdugattyúk elfordíttatnak és így az azokon elrendezett ferdén levágott és (p) visszafolyási csatornát vezérlő (a) fe-5 lületek is elfordulnak. A vezérlő felületnek a visszafolyási csatorna felett csúszó mindenkori magassága a dugattyú elfordulásakor változik és ugyanilyen mértékben változik a nyomóvezetékekbe szál-10 lított tüzelőanyagmennyiség is. Az (n) szabályozórúdhoz kapcsolt (r) búzórúgó arra törekszik, hogy a rudat az (o) pedálra kifejtett nyomás hatása ellenében az üresjárati helyzetbe visszalő vezesse. A ferdén levágott vezérlőfelületek visszafolyási csatornáikhoz képest úgy vannak beállítva, hogy a szabályozórúdnak visszaállításánál a teljes terheléstől 20 kezdve az összes szivattyúhengerek hatékony szállítása elsősorban az összes szivattyúhengerekben teljesen egyenletesen csökken. Már most, azonban az (f) és (g) dugattyúkon lévő (CL) vezérlőfelületek, 25 amelyek a (II) és (III) mótorhengerekhez vezető nyomóvezetékeket táplálják, ívben mérve rövidebbek, mint az (e) és (h) dugattyúk vezérlőfelületei. Azon (x) szög, amellyel az (f) és (g) dugattyúkat a tel-30 jes terheléstől kezdve vissza kell fordítani avégből, hogy a (q) vezérlőfelületeknek túggőleges s végéleit a (p) visszafolyási. csatornákkal szembeállított, kisebb, mint azon (y) szög, amellyel a két (e) és (h) du-35 gattyút kell elfordítani, hogy ugyanezt elérjük. Ha tehát a teljes terheléstől kezdve a dugattyúk (x) szöggel visszaállíttatnak, akkor a további visszaállításnál a két közbenső (b) és (c) szivattyú-40 henger lekapcsoitatik és már csak a két külső (a) és (d) henger szállít tüzelőanyagot mótorhengereikhez. Az (a) és (d) hengerek hatékony szállítási mennyisége, a két (b) és (c) hengerek lekapcsolása után, 45 úgy van meghatározva, hogy az egyedül elegendő a két megfelelő mótorhengerrei biztos kihagyásmentes üresjárat fenntartására. A 3—5. ábrák szerinti második fogana-50 tosítási példa a.z elsőtől főleg abban különbözik, hogy itt a szivattyúdugattyúkon lévő vezérlőfelületek az első példával szemben nem különbözőek, hanem egymással teljesen egyenlőek és hogy ehelyett 55 a szabályozórúd két közös tengelyen elrendezett (t) és (u) részekből áll, míg ott a szabályozórúd egy darabból van készítve, A (v) és (AV) hosszfuratokban, amelyek a rúdrészeknek egymáshoz fordított végein vannak elrendezve, (z) húzórúgó 60 van betolva. A rúgónak végei a (t) és (q) részeken vannak megerősítve. Ha a rudat a 3. ábrán bemutatott teljes terhelési helyzetből eltoljuk, akkor mind a négy szivattyúdugattyú által szál- 65 lított mennyiség egészen egyenletesen csökken addig, amíg az (u) rúdrészek további mozgása feltartatik, miután a végén elrendezett (10) ütköző egy helytálló (11) ütközőre felfekszik. A szabályozórúdra 70 tovább beható visszaállító erőt most már csak a (t) rúdrész követheti, mimellett a (z) húzórúgó, amelynek előfeszültsége úgy van méretezve, hogy az a (10) és (11) ütközők találkozásáig nem enged, szét lesz 75 húzva (4. ábra). Végül a szabályozórúd (t) része által befolyásolt (e) és (f) dugatytyúk annyival tovább fordíttatnak el, mint a (g) és (h) dugattyúk, hogy vezérlőfelületeiknek s végélei a- visszafolyási csa- 80 tornákat szabaddá teszik. Ezen pillanattól kezdve az (a) és (b) szivattyúhengerek, amelyekhez az (e) és (f) szivattyúdugatytyúk tartoznak, nem szállítanak több tüzelőanyagot nyomóvezetékeikbe és ek- 85 kor a megfelelő mótorhengerek le vannak kapcsolva. Avégből, hogy kihagyásmeutes üresjáratot biztosítsunk, amelyet ezután már csak a (c) és (d) szivattyúhengerek (g) és 90 (h) szivattyúdugattyúk által táplált mótorhengerek látnak el, a (10) ütközőnek már akkor kell a (11) ütközőre felfeküdnie, amikor a két (c) és (d) szivattyúhengernek az (u) rúdrész által befolyásolt, 95 tovább nem csökkenthető szállítási menynyisége a le nem kapcsolt mótorhengerek üresjáratához még elegendő. Ezen határnak beszabályozása céljából a (10) ütköző beállítható. 100 A 6. és 7. ábra szerinti harmadik foganatosítási példánál a szabályozórúd ugyanúgy van kiképezve, mint a második foganatosítási példánál. Csak a, (10) ütköző van elhagyva és az elállító erő itt 105 a szabályozórúdnak (u) részére hat. A (t) rúdrésznek szabad végére a vezetőülésről tetszés szerint működtethető (12) húzókötél hat. A szabályozórúd az (o) pedál vissza- 110 engedése útján a 6. ábrán bemutatott teljes terhelési helyzetből visszavezethető addig, míg az összes szivattyúdugattyúk annyira el vannak fordítva, hogy az öszszes szivattyúhengerek szállítása meg- 115 szűnik, ami a „stop" helyzetnek felel meg. A kocsi kormánykerekéről beállítható (13) ütköző segítségével azonban a szabályozó-