100020. lajstromszámú szabadalom • Rudazat nélküli tolattyús vezérmű gőzgépekhez, szabályozható töltéssel és kompresszióval

— 12 — melyben az úgy a gőzbebocsátást a du­gattyú frissgőz által érintett oldalán, mint a gőzkibocsőtást a másik oldalon el­zárja, majd a tolattyút ezen helyzetében 5 eltöltött hosszabb vagy rövidebb ideig tartó mozdulatlan állása után szélső állá­sába való mozgásra kényszerítjük. Nyil­vánvaló, hogy a tolattyú mozgásának szabályozása a mozgás második szakaszá-10 ban nemcsak minden tetszésszerinti kom­pressziófok elérését teszi lehetővé, hanem egyúttal a gőz túlkorai belépését, is biz­tosan meggátolja. A 16—18. ábrák szerinti kiviteli alak 15 ezen most ismertetett elvek szerint mű­ködő gépet testesít meg. A vezérlőtolattyú szerkesztése az 1. és 2. ábra szerinti tolaty­tyúval lényegében azonos; a (d) rúdon itt is a két (dl) és ,(d2) tolattyúrészek vannak 20 megerősítve, valamint az (e, el, e2) és (e3) differenciáldugattyúk, melyek a (c) tolattyúház (f, fl, f2) és (f3) reverzáló­tereiben dolgoznak. Az (a) munkahenge­ren csupán az (a3) és (a4) nyílások van-25 nak elrendezve, melyek úgy a gőz be-, mint kibocsátására valók. Az (a) munka­hengerhez az (E)-nél belépő gőzt a (dl) és (d2) tolattyúrészek között vezetjük be, míg a fáradt gőzt az (A) nyílásakon át a 30 tolattyúház mindkét végén vezetjük el, ugyanúgy, mint az a 6—8. ábrákon lát­ható. A 16—18. ábrákban a töltés és kompresz­szió szabályozását az 1. és 2. ábrákon lát 35 ható kiviteltől eltérően tolattyúk létesítik. Az (S3) tolattyú a töltés szabályozására való, amennyiben az (m, ml) vezetékek útján a vezérlőtolattyú (f, íl) és (12) re­verzálótereivel van összekötve és ezen 40 terekbe szakaszosan gőzt bocsát be. Az (S4) tolattyúhoz kapcsolódnak az (f) és (f3) reverzálóterekliez vezető (n) és (nl) vezetékek, valamint az (rl2) kibo­csátónyílás, úgyhogy ezen tolattyú moz-45 gatása által a kompressziót a fent ismer­tetett módon szabályozhatjuk. Az (S3, S4) tolattyúk az (rl3) vezeték által egy­mással vannak összekapcsolva. A (tl) gőzelosztótolattyú ugyanúgy, amint az 50 az 1. ábrán látható, a (V) frissgőzvezeték­hez van kapcsolva és az (rlO) kibocsátó­nyílással van ellátva; ezenkívül az (rl4) és (rlö) vezetékek útján az (S4) tolattyú­val kapcsolódik. 55 Az (S3) és (S4) vezérlési tolattyúkat, valamint a (tl) főelosztótolattyút az (1, 2) és (3) ferde bütykös hengerek működte­tik, melyek keletkezését úgy képzelhet­jük el, hogy különböző elősietési szöggel bíró excentertárcsákat sorakoztatunk 6( egymás mellé. A töltésnek, valamint a gép forgásértelmének megváltoztatását ezen, a (w) vezérlőtengellyel forgás szem­pontjából összekapcsolt bütykös hengerek segítségével olykép hozzuk létre, hogy a 65 vezérlési tolattyúkat a bütykös henger­nek a mindenkori töltés- vagy kompresz­sziónak megfelelő elősietési szöggel bíró részével hajtatjuk meg. A bütykös hen­gerek tengelyirányú eltolódására való 70 tekintettel ezen hengerek az (S3, S4) és (tl) tolattyúk rúdján elrendezett labda­szerű görgőkkel, golyókkal, vagy ha­sonlókbal működnek össze. Hogy már most a kompreszió szabályo- 75 zásának finomabb véghezvitele céljából a iőtolattyú második mozgási szakaszát a i'entemlített módon felosszuk, az 1. és 2. ábra szerinti kivitelű (eö) ütköződugaty­tvút az (e6) ütköződugattyúval egészítjük 80 ki, mely a maga részéről egy további, mozgatható (e7) ütköződugattyúban mo­zog. Utóbbi átmérője nagyobb, mint af z (Í5) térben dolgozó (e5) ütköződugattyú átmérője és valamely közvetlenül ezen 85 (f5) térhez csatlakozó, a (c) tolatyúházban elrendezett (i7) térben mozog. Az (f7) léi­jobboldali végénél az (r!6) vezeték torkol, mely a (tl) gőzelosztási tolattyúval csat­lakozik és így felváltva vagy a (V) friss- 90 gőzvezetékkel, vagy pedig az (rlO) ki­püflogőnyílásial kerül összeköttetésbe. Az (i'5) tolattyútérbe az (r4) vezetéken át be­lépő vezérlőgőz egyúttal az (e7) ütköző­dugattyú baloldalát is nyomás alá jut- 95 tatja. * Végül még megemlítendő, hogy a 16— 18. ábrák szerinti kiviteli alaknál az 1. és 2. ábrák (r7) vezetéke, mely az (e5) üt­köződugattyú bal oldalának nyomás alá 100 juttatása céljából a gőzt az (f5) térbe ve­zeti, a (d) totattyúi'úd (rl7) furatával van helyettesítve, mely furat a tolattyú mind­két végén nyílással van ellátva, úgyhogy pl. amint az a 16. ábrán hátható, az (í) 105 reverzálótérbe vezetett vezérlőgőz, ezen (rl7) furaton át az (f5) térbe áramolhat. A frissgőz áramlását a 16—18. ábrákon vonalkázott, a fáradtgőz áramlását pedig eredményes voniallal jelöltük. 110 Ezen vezérmű a következőképen műkö­dik: A 16. ábrán a vezérlő vagy fő tolattyú jobboldali szélső állásában van, melyben a frissgőz az (a4) nyíláson át a (b) 115 munkadugattyú mögé léphet. Az (e5) és

Next

/
Thumbnails
Contents