100020. lajstromszámú szabadalom • Rudazat nélküli tolattyús vezérmű gőzgépekhez, szabályozható töltéssel és kompresszióval

— 13 — (e4> ütköződugattyúk szintén jobboldali szélső állásukban vannak, mi mellett az (e5) ütköződugattyú baloldali felületéhez, az 1. és 2. ábrához hasonló módon, az (rlT) 5 veztéken át frissgőz áramlik. Az (r4) és (rl6) vezetékek az (S4), valamint (tl) tolatlyú segítségével az (rlO) kipüffögőnyílással állanak kapcsolatban, miáltal az (e7) ütköződugattyú a gőznyomás közvet-0 len terhelésétől megszabadul. Az (eö) és (e7) ütköződugattyúk ezen állásukban akkor is megmaradnak, ha a főtolattyú szélső állásából a már korábban említett gőzeizárási helyzetébe (2. ábra) lép. Az 5 (a3) gőzcsatorna emellett még nyitva van. Hogy már most a kompresszió egy bizonyos időpontban meginduljon, az (S4) vezérlési tolattyú, amint azt már fentebb is leírtuk, a frissgőzt az (r4) vezetéken át !0 az (f3) reverzálótérbe, az (eö) ütköződugattyú mögé vezérli, mimelett ugyanakkor az (f) reverzálóteret a külléggel kapcsoljuk ösze. A főtolattyúnak a gőznyomások eredője által okozott tovamoz-Í5 gatása csak addig tart, míg az (a3) gőzcsatornának a (dl) tolatyűtest által történő elzárása után, a főtolattyú által mozgatott (e5) ütköződugattyú az (e6) ütköződugattyúja a vezérlőgőz által helj^ben-50 tartott (e7) ütköződugattyún fel nem fekszik (17. ábra). A főtolattyúnak ezen közbenső állásán túlmenő további mozgását, melyben a gőzbeömlés a munkahengerhez; még nem kezdődik meg, azáltal 55 hozzuk létre, hogy az (e7) ütköződugatytyúnak vezérlőgőz által érintett felületét az (eö) és (e3) dugattyúk felületeinek öszszegénél nagyobbra képezzük ki. Csak mikor az (e7) ütköződugattyú jobb olda-50 Iához az (rl6) vezetéken át vezérlőgőz áramlik, válik lehetővé, hogy a főtolattyú szélső állásába jusson (18. ábra). Midőn a tolattyú a 18. ábrán látható állásából visszafelé, tehát a 16. ábrán lát-45 ható állása felé mozog, a következő munkafolyamatok jönnek létre. A frissgőz az ( E) belépőnyílás elhagyása után az (a3) gőzbebocsátó csatornán át a (b) dugattyú mögé lép, míg 50 a fáradt gőz a dugattyú másik oldalán az (a4) nyíláson át az (A2) kipiiffögőnyílás felé áramlik. A főtolattyút a gép ezen állásában, az (f3) reverzálótérben lévő vezérlőgőz, mely az (nl) vezetéken át az 55 (S4) tolattyú felől áramlott be, kényszermozgásúlag helybentartja. Mint az a 18. és 16. ábrából látható az (m), illetőleg (ml) vezetékeket a tolattyú szélső állásában az (e3), illetőleg (e) dugattyú nem fedi el, úgyhogy a 18. ábra szerinti hely- 60 zetben az (ml) vezetékbe áramolhat a vezérlőgőz. Miivel az (ml) vezetéket az (S3) tolattyú mégis elfedi, a vezérlőgőz el nem távozhat. A vezérlőcsatornák ezen elrendezésének előnye abban áll, hogy az 65 (e) és (e3) dugattyúk rövidebbek és így maga a tolattyú könnyebb lehet. Az (r4) vezetéken át, mely az (nl) vezetékkel áll összeköttetésben, valamint az (rl6) vezetéken át a vezérlőgőz az (e7) 70 ütköződugattyú mögé, illetőleg elé áramolhat. Hogy a (b) munkadugattyú bal oldalán a töltést befejezzük, az (S3) tolattyú az (m) vezérlővezetékét nyitja és a vezérlő- 75. gőz belépését az (fl) reverzálótérbe lehetővé teszi. Ezáltal, mint azt fentebb már kifejtettük, a főtolattyú tovamozog, míg a (dl) dugattyú az (a3) bebocsátó csatornát el nem zárja és az (e4) ütköző- 80 dugattyú az (eö) ütköződugattyún fel nem fekszik. A főtolattyú már most elérte gőzeizárási helyzetét. Kompresszió létesítésének céljából már most az (S4) tolattyú az (e) dugattyú mögé frissgőzt juttat, 85 mely a tolattyúrúdbaii levő (rl7) vezetéken át az (eö) ütköződugattyú mögé kerül, míg a vezérlőgőz az (f3) reverzálótérből az (r4) vezetéken át az (S4) tolattyú érintésével az (rlO) kipüffögőnyíláson át eltá- 90 vozik. A főtolattyút már most ezen tehermentesítés Valamivel jobbra eltolja, miáltal a tolattyú az (a4) kibocsátó csatornát elfedi. Az (a4) kibocsátó csatorna elzárása után a főtolattyú pontosan meg- 95 határozott helyzetben yan, mivel az (eö) ütköződugattyú az (e7) nagyobb ütköződugattyún felfekszik. Ez a főtolattyú második, a kompresziót szabályozó mozgási szakaszának közbenső helyzete, melyben 100 a gőz be-, valamint kibocsátás a (b) munkadugattyú mindkét oldalán el van zárva. Az (rl6) vezetékben ezen időpillanatban még frissgőz van, míg az (e7) dugattyú bal oldalát az (r4) vezték a ki- 105 püffögőnyílással köti össze. Az ezáltal előálló nyomáskülönbség a főtolattyú további elmozdulását kizárja, mindaddig, míg a (b) munkadugattyú holtpontjában a gőz az (rl6) vezetéken át az (e7) ütköző- 110 dugattyú mögül a kipuffogónyílás felé nem távozik, úgyhogy a .főtolattyú ismét 16. ábra szerintii helyzetét éri el, melyből az előbbi fejtegetéseinknél kiindultunk. Hogy minden kompressziófoknál egyen- 115 letes gőzbeömlést hozhassunk létre, a (tl)