99806. lajstromszámú szabadalom • Tetőszerkezet, különösen automobilokhoz
— 2 — nem felnyitható karosszéria esetén való alkalmazását szemlélteti, az 5. és 6. ábrák pedig a befogó pofák két különböző változatát mutatják. 5 A felnyitható karosszériára (mellyel először foglalkozunk) vonatkozó ábrák közül az 1. ábra a találmány szerinti tetővel ellátott felnyitható karosszéria perspekti-10 vikux képe ferdén felülről nézve, a 2. ábra az 1. ábra (A, A') síkja menti függőleges, a koesi hossztengelyére merőleges részletmetszete a karosszéria felső szélének, a 15 3. ábra a karosszériának, illetve a kocsi felső részének az 1. ábra (B, B') síkja menti, a kocsi hossztengelyével párhuzamos, függőleges síkbani metszete. A további ábrák közül a 20 4. ábra a találmány szerinti tetőszerkezettel ellátott csukott karosszériát mutat hosszmetszetben, az 5. és 6. ábra pedig a befogó pofák egyegy foganatosítási alakját keresztmetszet-25 ben mutatja. Az 1., 2., 3. ábrákon feltüntetett elmozdítható (t) tetőlap a pl. fémlemezekből álló (!', 1", 1"') armatúrával van ellátva, mely a tetőlapnak keresztirányban meg-30 felelő merevséget biztosít. A karosszéria felső helytálló részében vannak a (c, d, e) hornyok, melyekben a mozgatható (t) tetőlap szélei csúsznak. Mint a 2. ábrán látható, e hornyok metszetben hasonlíta-35 nak egy kézhez, melynek a hüvelykujja a mutató ujjhoz, közeledik, de attól még bizonyos távolságban van. Mindkét hoszszanti horony alsó részén, az (e) kiugrásokon. vannak — egymástól tetszésszerinti 40 távolságban — megerősítve az (o) fülek, melyek az (m) pofák (p) csapjait hordják. Az (m, ml) pofák több külön elemből is állhatnak, melyek egymás mellé is lehetnek helyezve, vagy sem, vagy állhatnak 45 egyetlen darabból, mely mindegyik horony szélén a karosszéria egész hosszában végigvonul. Az (m, m') pofákat bármely megfelelő módon vezérelhetjük, ill. mozgathatjuk. 50 Ha e pofákat az (x, y) nyíl irányában megnyomjuk, azaz mozgatjuk, akkor a (t) tetőlap a helytálló hornyok (c) és (e) nyúlványainak erősen neki feszül s így nem csak hogy erősen rögzítve lesz, 55 hanem (1. és 2. ábra) ívailakot is vesz fel s ennek következtében nem libeghet. Ha pedig a pofák (ni) végét az (x, y) nyíllal ellenkező arányban leengedjük, a (t) tetőlap rugalmassága következtében gyakorlatilag sík alakot vesz fel, mint azt 60 a 2. ábrán szaggatott vonallal (u, u') jeleztük s ennek következtében a hornyokban szabadon elcsúszhat. Az ismertetett foganatosítási alaknál az elrendezésben a rúgóval ellátott (r) 65 henger is szerepel, melyre a (t) tetőlap gördülő függöny (roletta) módjára felcsavarodihatik, mihelyst a pofák már nem szorítják a hornyokhoz. Ezt a rugós hengert bál-mely megfelelő helyen helyezhet- 70 jíik el, jelen esetben a hátsó ülések fölött, a tető alatt, elhelyezve ábrázoltuk. A hengert felszerelhetjük zárókilinccsel, mely megakadályozza a hengernek a visszahúzó rúgó hatása következtébeni vissza- 75 forgását mindaddig, míg valamiképpen ki nem kapcsoljuk s e kilincs tetszésszeíviiiti módon kikapcsolhatóvá készíthető. Zárt tető esetén a tetőlapra jutó esővíz vagy mosóvíz egy része a tető (z) éle s a 80 tetőlap között leszivároghat. Ezt a leszivárgó vizet az (s) vízzsákban, mely a henger alatt van elhelyezve, fogjuk fel s innen a (v) lefolyónyílásokon át távozhat. 85 A karosszéria tetején levő oldalsó (c, d, e) hornyokba, a (c) nyúlvány és (t) tetőlap között esetleg beszivárgó eső- vagy mosóvíz, mely a (w) részben gyűlhet ösz-SZC, clZ oldalsó (v') lefolyónyílásokon át 90 folyhat ki. Az ismertetett foganatosítási alaknál az elmozdítható tetőlap, ha teljesen becsukjuk, előrészén az (K) horonyba illeszkedik, mely a karosszéria elején, a szél- 95 védő fölött van elhelyezve. Ezt a hornyot is elláthatjuk ugyanolyan pofákkal, mint amilyenek az oldalsó hornyokon vannak, de az (R) horonyról e pofákat el is hagyhatjuk. E horony bármely megfelelő he- 100 lyen szintén ív') vízlefolyó nyílásokkal bír, az esetleg beszivárgó víz elvezetésére. A fent ismertetett tető automobilokra való alkalmazása esetén bármely bennülő személy vagy személyek által működtet- 105 hető, útközben (tehát megállás nélkül) és anélkül, hogy helyét vagy helyüket el kellene hagyniuk s működtetése a következő: Az első mozdulattal meglazítjuk a pofákat, a másodikkal elcsúsztatjuk a 110 tetőlapot, a harmadikkal pedig újra meghúzzuk, ill. megszorítjuk a pofákat, hogy a tetőlapot a kívánt helyzetben megtartsák. Az eddigiekben a találmánynak olyan 115
