99788. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés lapátkerekekhez
— 2 — tcni, mint ahány lapát van, ami a kerék nagy tengelyirányú szerkezeti hosszához vezet. Yégíil még tekintélyes szerkezeti nehézséget okoz az a körülmény, hogy a 5 kulisszák a kerék forgásánál a kerék közepén keresztülmennek, úgyhogy szükségessé válik a lapáthajtószerkezetet egy forgó hengeres tokba bezárni, melyen semmi központos tengely nem megy ke-10 resztül. A találmány mind e hátrányokat kiküszöböli oly elrendezés által, melynél mindegyik lapát mozgása oly hajtószervről van levezetve, mely a kerék középpont-15 hoz excentrikus körön, a kerékkel egyenlő közepes forgási sebességgel, azon a kerékkel synchron vagy isochron forog; emellett mindegyik lapáthoz egy pont (forgási csap vagy hasonló) tartozik a keréktes-20 ten és egy második pont (forgási csap vagy hasonló) tartozik az excentrikusan körülforgó lia.itószerven, a lapátoknak a keréktesthez képest való viszonylagos mozgása pedig azon szög változásaiból 25 van levezetve, mely az említett két pont összekötési vonala és egy, a keréktesten fix irány között fekszik. A 2. ábrán (KI) azon kört jelöli, amelyen a keréktesten az egy lapáthoz tar-30 tozó pont [pl. a (4) lapátforgástengely] forog. (K2) pedig azon, a kerékközépponthoz excentrikusan fekvő kört jelöli, amelyen a liajtószervnek az ugyanazon lapáthoz tartozó (8) pontja, CIZCLZ (5) középpont 35 körül forog. A nyugalomban levőnek gondolt keréktestre vonatkoztatva tehát a (8) pont forgómozgást végez oly sugarú (K3) körön, mely az (5) középpont excentricitásával egyenlő, a (4) és (8) pontok össze-40 kötési vonala pedig a forgás közben folytonosan változtatja irányát a keréktesthez képest. Ezen irányváltoztatásokból vezetjük le a találmány szerint a lapátok mozgását, valamely szerkezet segtségével, 45 ami pl. hasonló módon történhetik, mint a shaping-gépek ismeretes forgattyú kulisszás hajtásánál. A lapátok vezérlése oly módon történhetik, hogy egy radiusvektor, mely a la-50 páttal tetszőleges nagyságú változhatatlan szöget zár be és a keréktesten fekvő; a lapáthoz tartozó forgáscsapon megy át, mindig az excentrikusan forgó hajtószervnek az illető lapáthoz tartozó pont-55 ján megy keresztül. A legtöbb esetben lehetséges egy kerék valamennyi lapátjának excentrikusan forgó hajtószerveit egy gyürűalakú vagy hasonló alakú merev testté egyesíteni, mely a keréktengelyhez excentrikus kö- © zéppont körül a kerékkel egyenlő közepes forgási sebességgel forog. Ezen „vezérlőgyűrűnek" nevezett testnek a szerkezeti kiképzése emellett mellékes. Lényeges csak az, hogy ezen test az egyes lapá- 6; toknak megfelelő szerveket (forgási csapokat vagy hasonlókat) egyetlenegy körön ós ugyanazon szögelosztás alatt hordja, mint a lapátok szögelosztása. Ily foganatosítási példa a 3. ábrán van fel- 71 tüntetve, mimellett a lapátok oly mozgási törvényét tételeztük fel, melynél a lapátt'eltiletekre merőlegesen álló radiusvektorok mindig oly pontban metszik egymást, mely a lapátforgástengelyek által 7; leírt körön belül fekszik. A (2) keréktest az (1/ főtengely középpontja körül az (n) nyíl értelmében forog Ugyanezen értelemben és ugyanazon forgási sebességgel forog a (6) vezérlőgyűrű 8( az (5) középpont körül, mely az (1) főtengely középpontjához excentrikusan fekszik. A vezérlőgyűrűnek ágyazására és annak synchron vagy isochron meghajtására szolgáló eszközök a 3. ábrán, a jobb 8í megérthetőség kedvéért, el vannak hagyva. A (3) lapátok, melyek a kerék forgása közben a (4) lapáttengelyek körül mozognak, a (7) kulisszákat hordják, melyek hasítékában csúszókövekkel ellátott gc (8) csapok futnak, melyek a (6) vezérlőgyűrűvel mereven vannak összekötve. Ily módon mindegyik lapáthoz egy (4) pont tartozik a (2) keréktesten és egy (8) pont egy excentrikus körön; mindegyik lapát 9? mozgása azon szög változásaiból van levezetve, amelyet a 4—8 összekötővonal egy, a (2) keréktesten fix iránnyal bezár. A lapátok vezérlése továbbá oly módon történik, hogy egy radiusvektor, mely a K lapátfelülettel egy változhatatlan szöget zár be és az illető lapáthoz tartozó, a (2) keréktesten levő, (4) ponton van keresztülhúzva |ezen esetben a (7) kulissza középvonala] mindig egy excentrikusan körül- ic forgó (8) ponton megy keresztül. Egyszerű geometriai meggondolás mutatja, hogy a feltüntetett példánál valamennyi (7) kulisszának meghosszabbított középvonala egymást mindig a (9) pont- 11 ban metszi, úgyhogy ugyanazon kinematikai hatást érjük el, mint a bevezetésben említett vezérlőrudas hajtásnál. Evvel összehasonlítva azonban a feltüntetett elrendezés lényeges előnyökkel bír. Min- 11 denekelőtt lehetővé teszi azon részek [pl. a
