99788. lajstromszámú szabadalom • Hajtóberendezés lapátkerekekhez

Mey.jelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99788. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Hajtóberendezés lapátkerekekhez. J. M. Voith cég St.-Pölten. A bejelentés napja 1929. évi január hó 29-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi február hó 2-ika. A találmány oly lapátkerekekre vonatkozik, melyek lapátjai, a kerék forgása közben, a kerékhez képest — a keréktengellyel párhuzamos vagy közel párhuza-5 mos forgási tengelyek körül — mozognak és azon közegtől, amelyben dolgoznak, mindig valamennyien túlnyomóan a tengelyre merőleges irányban találtatnak. Ily lapátkerék vízi- vagy légi járművek .0 számára hajtóeszközök gyanánt, vízivagy szélerőgépek, szivattyúk, ventilátorok, fúvógépek stb. gyanánt alkalmazhatók. A lapátok a kerék forgása közben, ehhez képest, lengőmozgásokat vagy foly[5 tonos forgómozgásokat végezhetnek. Az 1. ábra ily, ismert szerkezetű lapátkerék egy példaképen vett foganatosítási alakját tünteti fel. Az (1) főtengely a (2) keróktestet hordja, amelyben a (3) lapá!0 tok (4) tengelyek körül forgathatóan vannak ágyazva. A kerék — mint egész •— az (1) tengely körül forog és emellett egyidejűleg fennáll a kerék átviteli mozgása a lapátokat körülvevő közeghez képest, úgy }5 hogy a közeg a kerékhez (v) sebességgel áramlik. A kerék forgása közben a (3) lapátok, (4) tengelyük körül, oly módon mozgattatnak, hogy mindegyik lapát, pá Iyájának mindegyik pontján, mindig oly JO állásban van, amelyben az a kitűzött tolóerőhöz, szállítóáramláshoz vagy forgóerő höz (propulsió-szerv, szivattyú vagy turbina gyanánt való alkalmazásának megfelelően) hasznos résszel járul hozzá. Is-55 meretes továbbá a lapátok mozgási törvényének üzem közbeni megváltoztatása egy állítható szervnek a lapáthajtószerkezetben való elrendezése által szabályozásnak, vezérlőhatásnak stb. az elérése céljából. A lapátok mozgási törvényének különös 40 fajtája az, melynél a lapáttengelyekben a lapátfelületekre merőlegesen húzott radiusvektorok egymást mindig pontosan vagy megközelítőleg egy pontban metszik. Ezen metszési pont emellett a lapát- 45 forgástengelyek által leírt körön belül vagy kívül fekhetik és esetleg egy elállítható szerv befolyásolása által az üzem közben helyzetét változtathatja. A találmány főleg oly berendezésre vo- 50 natkozik, mely a lapátoknak a keréktesthez képest a kívánt viszonylagos mozgást van hivatva megadni. Az előbb említett különös mozgási törvény létesítésére pl. közelfekvő volna mindegyik lapátot egy 55 vezetőrúddal (kulisszával vagy hasonlóval) mereven összekötni —• melynek egyenesvonalú vezetőpályatengelye a lapátfelületre merőlegesen áll — és valamennyi kulisszát úgy elrendezni, hogy egy közös 60 vezetőcsapot fogjanak körül, mely a kívánt metszési pont helyén van. Ily lapáthajtás azonban több igen nagy hátránynyal bír. Az aránylag hosszú és nehéz kulisszák 65 egyenlőtlen mozgásuknál szabad tömegerőket okoznak, melyek valamennyi vezető helyet erősen igénybeveszik, azonkívül pedig a kerék heves megrázkódtatását idézhetik elő. A kulisszák vezetési 70 útja aránylag hosszú, a csúszási sebesség pedig nagy, úgyhogy még a kulisszavezetéknek csúszódarabokkal, futógörgőkkel stb. való gondos kiképzésénél is gyors elkopás következik be. A kulisszák azonkí- 75 vül valamennyien túlnyúlnak egymáson, úgyhogy a hajtómechanizmust ugyananynyi emeletben kell egymás fölött felépí-