99758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék darabos vagy aprószemű szilárd tüzelőanyagoknak lepárlására

Megjelent 1930. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99758. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és készülék darabos vagy aprószemű szilárd tüzelőanyagoknak lepárlására. Weiss Manfréd Acél- és Fémművei R.-T. Budapest. A bejelentés napja 1929. évi április hó 3-ika A találmány tárgya eljárás darabos vagy aprószemű szilárd tüzelőanyagoknak, mint pl. lignitnek, barnaszénnak, kőszénnek részbeni vagy teljes lepárlására, magas fíítő-5 értékű gáznak, alacsony hőfokú kátránynak és félkoksznak vagy koksznak nyerése céljából. A szenet és más szilárd tüzelőanyagokat, pl. lignitet, turí'át, fát természetes vagy 10 szárított, részben lepárolt vagy egyébként előkészített állapotban a nagyipar számtalan ágában vetik alá lepárlásnak, éghető gázok, kátrány, félkoksz, illetőleg koksz és más termékek nyerése céljából. Lepár-15 lás alatt a szilárd tüzelőanyagok száraz destillaciója értendő, mely a hőmérséklet emelkedése folyamán az előbb említett destillaciós termékeket szolgáltatja. A lepárlás keresztülvitelére alkalmazandó hő-20 mérsékletet a lepárlandó anyag és az előállítandó termékek szerint kell megválasztani, mivel nemcsak különböző anyagok Lepárlásánál kell különböző lepárlási hőmérsékleteket alkalmazni, lia-25 nem ugyanazon tüzelőanyagoknál is a megkívánt destillaciós termék minősége szerint különböző hőmérsékleteken kell a lepárlást végezni. A különböző lepárlási termékeket szolgáltató hőmérsékleti inter-30 vallumok nem követik egymást élesen elhatárolva, hanem többnyire túlfedik egymást, miáltal a lepárlási termékek többékevésbbé egyidejűleg iis jelentkeznek. A lepárlási folyamat célszerűen olykép irá-35 nyitandó, hogy a kátrány lehetőleg ala-i csony hőmérsékleten hajtassák ki, nehogy túlhevítésnél bomlást szenvedjen. A kátrány túlnyomó részének távozása után magasabb hőfokok alkalmazása célszerű a magas fűtőértékű gázok termelése szempont- 40 jából. A lepárlás előrehaladása folyamán a destillaciós gázok mennyisége és fűtőértéke oly mérvű csökkenést mutat, hogy a további lepárlást indokolatlanná teszi. , Az eddig ismeretes eljárásoknál a le- 45 párlandó anyag felmelegítése vagy úgy történik, hogy a szükséges meleget válaszfalon keresztül juttatjuk az anyaghoz, miáltal ennek felmelegítése csak közveíve érhető el, vagy pedig úgy, hogy a lepárlandó 50 anyaggal meleg gázokat hozunk közvetlen érintkezésbe, miáltal az anyag közvetlenül melegíthető fel. Mindkét eljárásnak lényeges hátrányai vannak. A közvetett fűtésnél a meleget előbb a válaszfalnak kell átadni, 55 majd ezen kell keresztülhaladnia és a lepárlandó anyagnak csupán a válaszfal meleg felületével érintkező részéről terjedhet a meleg fokozatosan az anyag belseje felé. Ily fűtés thermikus szempontból elégtelen. 60 Az a körülmény pedig, hogy a lepárlandó anyag rossz vezetőképességű, avval a következménnyel jár, hogy azt csak aránylag vékony rétegben fűthetjük, miáltal a lepárlókészülék méreteihez viszonyítva cse- 65 kély befogadóképességű lehet és így aránylag költséges. A gázok által «közvetlenül» történő fűtés egyik hátránya, hogy erre a célra csak : indifferens gázok használhatók, tehát olya- 70 nok, melyek a lepárlandó anyaggal, illetve a lepárlási termékkel vegyi folyamatot nem idéznek elő. Másik hátránya, hogy a fűtésre használt indifferens gázok a kelet- ; kező nagy fűtőértékű destalliciós gázokkal 75 elkeveredve, az utóbbiakat hígítják. A hígítást csak úgy kerülhetjük el, ha melegátadó közeg gyanánt is már nagy fűtőértékű