99758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék darabos vagy aprószemű szilárd tüzelőanyagoknak lepárlására

— 2 — fűtőgázokat használunk, melyeket előzőleg a fűtőhőmérsékletre melegítünk fel, azonban ezen gázok felhígításának elkerülése szempontjából a melegítésük megint csak 5 «közvetett» fűtéssel történhetik. Ezen gázokat tehát vagy falon át vagy hőregenerátorban kell felmelegíteni, ami a fentiek szerint thermikus szempontból ugyancsak kedvezőtlen és külön berendezést igényel. 10 Megnehezítőleg jön még tekintetbe az a körülmény, hogy a fűtőgázok egyszerű módon csak darabos fűtőanyagok lepárlása esetében vezethetők ezeken át, mert aprószemű anyagok vastagabb rétegben p. gá-15 zokat nem bocsátják át kellő mértékben. A jelen találmány az említett nehézségek kiküszöbölését célozza és lényege abban áll, hogy oly módon alkalmazunk elektromos fűtést, hogy az anyag kőzve tlen» fű-20 tésének előnyeit a fent említett hátrányok elkerülésével érjük el. Ezen célt azáltal érhetjük el, hogy a lepárlandó anyagot ezzel «közvetlenül» érintkező elektromos fűtőellenállás révén hevítjük elektromos 25 árammal. Az eljárást célszerűen úgy valósítjuk meg, hogy fűtőellenállás gyanánt magának a lepárlásnak alávetett anyag oly lepárlási termékeit használjuk, amelyekben az el-80 kokszosodás már annyira haladt, hogy az elektromos áram vezetőjévé válnak. Megállapítottuk ugyanis, hogy míg a lepárlandó anyag legnagyobb része annyira rossz elektromos vezetőképességű, hogy 35 egymagában az elektromos áramot nenii vezeti kellő mértékben ahhoz, hogy a lepárlási hőt előállíthattuk, addig a lepárlási folyamat kellő előrehaladásával az anyag vezetőképessége annyira megnövekszik, 40 hogy a közvetlen elektromos fűtés céljából mint fűtőellenállás felhasználható. A lepárlási térben levő félkoksz, illetőleg koksz a rajta keresztülvezetett elektromos áram hatása alatt felmelegszik és melegét 45 hővezetés, hősugárzás és a kilépő gőzök és gázok útján adja át a vele, illetve a belőle távozó gázokkal érintkező, még kevésbbé lepárolt anyagnak, amidőn is az ily módon értékesített egész meleg t közvetlen 50 fűtés útján jut a lepárló térbe. Az eljárás úgy indítható meg, hogy valamely előző lepárlási folyamatban nyert, már kellő vezetőképességű félkokszon, ill. kokszon vezetjük át az áramot. Ezen cél-55 ból a kokszot tisztán töltjük az árambevezetésre szolgáló elektródák közé, vagy koksznak és a lepárlandó anyagnak keverékét állítjuk elő, avagy pedig váltakozva rétegezzük a koksszal a lepárlandó anyagot, az elektromos áramot pedig a keve- 60 réken, illetve a vezető rétegen vezetjük keresztül. A lepárlási folyamat megindítása után a folyamatban nyert félkoksz, illetve koksz lép a megindításnál használt idegen koksz vagy félkoksz helyébe. Lehet az el- 65 járást úgy is végrehajtani, hogy a lepárlandó anyag folytonosan halad keresztül a lepárlótéren, pl. álló aknán, úgyhogy a lepárlótér különböző keresztmetszeteiben a feldolgozandó anyag a lepárlás különböző 70 fokain van jelen. Az elektromos áramot a lepárlótér azon keresztmetszeteiben vezetjük át, melyekben a lepárlandó anyag már a vezető állapotot elérte, vagy a még nem vezető anyag a vezető anyaggal oly ará- 75 nyokban van keveredve, hogy az elektromos áram fűtőhatása alatt itt keletkezik a lepárláshoz szükséges meleg, mely innen hővezetés, hősugárzás, részben pedig a fűtött rétegekből fejlődő és a hidegebb rété- 80 gek felé vezetett lepárlási gázok közvetítésével kerül az elektromosan nem vezető rétegekhez. Mivel az elektromos fűtőáramnak a kisebb-nagyobb részecskékből álló fél- 85 koksz-, illetve koksztömegeken kell áthaladnia, ezen szemcsék vezetőképességétől, az átmeneti ellenállásoktól, tehát a szemcsék fekvésétől és a szemcséknek egymásra gyakorolt nyomásától és más körül- 90 ményektől függ, hogy a két elektróda között fekvő félkoksz, illetve koksztömegben melyik úton halad keresztül az elektromos áram. Az elektromos áram túlnyomó része a legkisebb ellenállású úton fog áthaladni 95 és így az áramerősség, tehát a felmelegedés is ezen út mentén lesz a legerősebb, Minthogy a félkoksznak, illetőleg koksznak az a tulajdonsága, hogy az elektromos vezetőképessége az emelkedő hőmérséklet- íoo lel nő, ez a felmelegedés az elektromos áram kezdeti útja mentén a vezetőképességet és így a felmelegedést még fokozza, úgyhogy nem a két elektróda között fekvő egész félkoksz-, illetve koksztömeg meleg- 105 szik fel egyenletesen, hanem a legkisebb ellenállású út mentén izzási hőmérséklet lép fel, míg a tömeg túlnyomó egyéb részei felmelegedésükben erősen visszamaradnak. 'j Ezen hátrány elkerülésére a találmány no szerint az elektródák közötti félkoksz, ill. koksztartalmú tömeget állandóan mozgásban tartjuk vagy keverjük, miáltal az áram . folytonosan változtatni kénytelen útját. Ez- i , által elérhetjük, hogy az elektródák kö- n.j zötti egész tömeg felmelegedése kellő egyenletességűvé váljék. Ezen folytonos keveredés és az elektromos áram útjának