99611. lajstromszámú szabadalom • Szelepvezérmű lokomotív- és hajógőzgépekhez

A rajzok a találmány szerinti szelepvezérmű egy kiviteli példáját vázlatosan tüntetik fel. Az 1. ábra a vezérmű házának a 2. ábra 5 A—B vonala iránt vett hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra C—D vonala iránt vett víszintes metszet. A 3. ábra a vezértengelytér nagyobb léptékű keresztmetszete. 10 Ama rajzrészekre hivatkozó számok, amelyek a rajzokban közvetlenül nem fordulnak elő, hanem csupán velük azonos párjaikkal szerepelnek, a leírásban zárójelbe vannak téve. 15 Az (1) gőzhenger fölé épült a (2) vezérműszekrény, amelynek (?») gőzbeeresztőkamrájába (5) csonkon át lép be a friss gőz, míg a kipuffogó gőz a (4) kibocsátókamra (6) csonkján keresztül távozik. A 20 (8) beömlőszelepek (7) orsói, úgyszintén a (10) kiömlőszelepek (9) orsói párhuzamosakká vannak ágyazva a hengertengelylyel és szabad végeikkel egy hengeres (11) szelencébe nyúlnak. Az utóbbi a (2) szek-25 rénybeli (12) hengeres házban van és itt a (15) lengővezértengely (13) és (14) ágyazószelencéiben (2. ábra) van ágyazva. A (8) beömlőszelepeket vagy rúgó, vagy pedig gőznyomás szorítja ülékeikre. Az 30 utóbbi célból a (7) szeleporsó meghoszszabbítható ós egy kis (16) dugattyúval látható el, amelyhez a szűk (17) csövön keresztül (1. és 2. ábrán jobboldalt) vezetjük a friss gőzt. A (10) kiömlőszelepeket záró 35 (18) rúgók a (2) szekrényen kívül vannak elrendezve, tigyhogy ezek nincsenek a gőz hatásának kitéve és könnyen hozzáférhetők. Valamennvi szeleporsó, önmagában ismeretes módon, (19) betétszelencében 40 van ágyazva és (20) labirinttömítéssel van tömítve. A (15) vezér tengelyen két (21) és (22) lengőgördülőemeltyű van, amelyek egymáshoz képest 180°-kal el vannak tolva 45 és amelyek közül az első (21) emeltyű a (8) beömlőszelepek, a második (22) emeltyű pedig a (10) kiömlőszelepek mozgatására szolgál. Mindkét (21, 22) hajtógördiilőemeltyíí szimmetrikussá van kiképezve 50 és a (23), illetve (24) lengőemeltyűkkel működik együtt, amelyek a (23'), illetve (24') ellengördiilőíelületekkel bírnak és alsó végeikkel a (7), illetve (9) szeleporsókra Latnak. A (21., 22) lengőgördülő-55 emeltyűk (21'), illetve (22') aktív gördülőfelületei igen enyhe görbékben futnak el (3. álbra). A (23) emeltyűk (25) forgáscsapjai, úgyszintén a (24) emeltyűk (26) forgáscsapjai a (21) és (22) gördülőemeltyűk forgásten- 60 gelyéhez képest úgy vannak elrendezve, hogy ezen emeltyűk, a 3. ábrabeli nyíl szerinti mozgásuk alkalmával a (23') és (24') ellengördülőfelületekkel bíró (23) és (24) emeltyűkre, legördülő mozgás értei- 65 mében hatnak. Ez a legördülő mozgás, amint a 3. ábra. mutatja, abban áll, hogy a gördülőemeltyű gyanánt kiképzett (21) lengőbütyöknek egy, kezdetben kicsiny, azonban rohamosan és folytonosan nö- 70 vekvő karja hat a (23) elleng'ördülőemeltyűnek kezdetben nagy, azonban rohamosan és folytonosan csökkenő karjára. Eközben a (23) és (24) ellengördülőemeltyűk ellenkező forgásértelemben lendül- 75 nek ki, mint a (21) és (22) gördülőemeltyűk. Ezen a réven tökéletesen lökésmentes ós mégis rendkívül rohamos szelepnyitásokat érünk el. Minthogy a (21') és (23') felületek egymáshoz képest csaknem 80 semmiféle csúszó mozgást sem végeznek, gyakorlatilag véve semmilyen súrlódás sem lép fel közöttük, tehát semmilyen kopás sem fog beállani. A (21) és (22) gördülőemeltyűk további kilendülésénél a §5 (21') és (22') gördülőfelületeknek lekerekített (21") és (22") végrészei hatnak a (23) és (24) ellengördülőemeltyűk (23') és (24') gördülőfelületeire. A (21") és (22") lekerekítések most már nem tisztán gör- 90 dülőfelületek gyanánt, hanem mivel ezek a (23) és (24) ellengördülőemeltyűk felületén súrlódnak, lengőhüvelykek, illetve lengőbütykök gyanánt hatnak. A (21") és a (22") lekerített részeken, úgyszintén a 95 (23') és (24') gördülőfelületek végein ezért ugyan súrlódás és kopás keletkezik, ezek azonban egyfelől igen alárendelt mérvűek, mert hiszen a (21) és (22) gördülőfelületek, valamint a (23) és (24) ellen- j^qq emeltyűk tetemes szélességgel bírnak (2. ábra), másfelől pedig a mondott helyeken beálló kopás semmilyen gyakorlati kihatással sincs a gép nyitásviszonyaira. A szelepek megnyitása, vagyis az admisz- 105 szió, az előbeömlés és a kompresszió ugyanis tiszta gördülőemeltyűhatás alatt történnek és kizárólag a (21', 22', 23') és (24') gördülőfelületek minéműségétől függnek, ezek pedig gyakorlatilag véve nem no szenvednek kopásokat. A (21") és (22'') felületrészeik, valamim a (23') és (24') gördülőfeliiletvégek kopásának csak az a következménye, hogy a gőzhenger nagy töltéseinél a nagy szelepnyitások idővel a 115 milliméterek csekély törtrészével kiseb-