99482. lajstromszámú szabadalom • Mótoros gyorshajó

szemben ható vízellenállást az ismeretes hajtóberendezések esetére tünteti fel. E görbéből kitűnik, hogy a vízijármű fokozódó sebességénél a vizel lenállás arány-5 lalanul gyorsabban növekedik. E görbe minden további elemzés nélkül adja magyarázatát annak, hogy miért nem lehetett eddigelé vízi járműveknél nagy sebességeket gazdaságos hajtással elérni. A (K2) 10 görbe a találmány szerinti hajtással kapcsolatban mutatja, hogy miként nagyobbodik a vízellenállás a vízi jármű növekedő sebességével. E görbéből látható, liogy kis sebességeknél a találmány szerinti hajó 15 esetén a vízelleiiállás nagyobb, mint a szokásos hajLású hajóknál. Ennek oka arnia nagyobb ellenállásban van, melyet kis sebességnél és a hajónak tetemes bemerülésénél a hajó tovamozgatásával szemben a 20 forgástestek által kiszorított víz támaszt. Nagyobb sebességeknél azonban, aránytalanul nagyobb sebességnövekedésnek, a vízellenállásnak csak csekély növekedése felel meg, minthogy kisebb merülésnél és 25 nagyobb gyorsulásnál a gördülő forgástestek a vizet lefelé szorítják. E jelenség magyarázata a (K3) görbéből lűnik ki. E görbe mutatja, hogy a vízijármű növekedő sebességénél a forgástesteknek és áO ezzel a vízi járműnek a vízbe való bemerülése akként csökken, mely csökkenés arányában a vízbe merülő részek ellenállása is kisebbedik. A vízijármű víz alá merülő felületeinek kisebbedése folytán a jármű 35 összellenállása, mely maradandó bemerülésnél a második, sőt a harmadik hatvány szerint fokozódik, sokkal kisebb mértékben növekedik. Sőt, a vízijármű megfelelő szerkesztése és a forgástestek fokozott sebes-40 sége révén még azt is elérhetjük, hogy a (K2) görbe bizonyos csúcspont elérése után lefelé forduljon, úgy hegy azután a víz összellenállása a vízijármű bizonyos meghatározott sebességének túllépése után le-45 csökken. A mellékeli rajz a találmány szerinti vízijármű megoldási példájával kapcsolatban a jármű működési módját magyarázó vázlatokat tartalmazza. Az 50 1- és 2. ábra a vízen nyugvó vízijárművet oldal-, illetve végnézetben szemlélteti. A 3. és 4. ábra hasonló nézetekben, ugyanezen járművet menet közben mulatja. A 6. ábra a forgástestek kerületi részeinek 55 különböző keresztmetszeti alakjait szemlélteti, A A 7. ábráu, a 6. ábrának megfelelően, különböző serleg-profilok láthatók. A 8. ábra a forgástestek kerületén elrendezett lapátok különböző alakjait szem- 60 lélteti. A találmány szerinti vízijármű az (a) törzset (karosszeriát) foglalja magában, melv bármily ismeretes módon, esetleg szokásos alakú hajó gyanánt képezhető ki. Az 65 (a) törzs mindkét oldalán, elől és hátul, vízszintes tengelyeken ülő, hajtott (b) forgástestek vannak elrendezve. E (b) lestek dobok, tömör vagy üreges kerekek, vagy általában bármily megfelelő alakban ké- 70 pezheLok ki, A (b) testek kerületén célszerűen serlegeket, lapátokat vagy hasonló merülő alkatrészeket rendezünk el és azokat akként képezzük ki, liogy az (a) hajótörzs alatt lenyúló (b) testek gyors for- 75 gása folytán e testek a vizet maguk alá hajtják, hogy a vízben ható reakció függélyes komponense létesüljön, melynek hatása alatt az (a) törzs a (b) testekkel együtt a vízből kiemelkedik, likkor azután amoz- 80 gáshan lévő vízijármű törzse a vizet többé nem «szántja fel», hanem a (b) testek a víz felszínére felfutnak és a víz tükrén tovagördülnek. A (b) testek, illetve a kerületükön elrendezett serlegek vagy lapá- 85 tok megfelelő alakja révén egyúttal a vízijárműnek oly tovamozgatása érhető el, mint amityen a kerékhajóknak oldalsó lapátkerekek segélyével való hajtása, mely azonban eddigelé a hajónak a vízből való 90 felemelése nélkül ment végbe. A nyugalmi állapotban a hajó a saját rendes felhajtásánál fogva úszik a vizén. A (b) testek hajtását bármely ismeretes módon gőzgépről, égési motorról vagy 95 elektromotorról stb. foganatosíthatjuk. A hajó eredő sebessége a (b) forgásleslek kerületi sebességétől, valamint a serlegek alakjától függ és elméletileg korlátlan. ' 100 Minthogy a vízijármű súlya állandó értékű és a kiszorított víz összmeimyisége, illetve e víz reakciója a fentiek értelmében a vízijármű súlyával ellenkező irányban hat. ennélfogva a vízi jármű, illetve 105 annak gördülő testei fokozott sebességnél annál kisebb mértékben fognak a vízbe merülni,, mennél nagyobb a gördülőtestek forgási sebessége és ezzel magának a járműnek sebessége (1. az 5. ábrán a [K3] 110 görbét). Elméletileg majdnem végtelen sebességnél a (b) testek a víz tükrén járnának, majdnem anélkül, hogy a vízbe merülnének. Az 5. ábra szerinti (K2) görbe elérésé- 115 nek egyik feltétele, hogy a (b) testek, forgásuk közben, a vizet lehetőleg függélyesen maguk alá szorítsák.