99473. lajstromszámú szabadalom • Központi folyadékfűtési eljárás és berendezés

Megjelent 1930Q. évi április hó 1-én. MAGYAI! KIRÁLYI JBgffL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99473. SZÁM. — IL/H. OSZTÁLY. Központi folyadékfűtési eljárás és berendezés. Skufolics Sándor oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1928. évi december hó 22-ike. A thermoszifonos keringésen alapuló f oly adókfűtési eljárásnak ismeretes hátránya, hogy a keringtető nyomáskülönbség csekély s így a fűtőberendezés bő 5 vezetékeket igényel. A szabadon maradó vastag csövek nem tetszetősek, falban, padlóban burkoltan való elhelyezésük viszont nehézségekbe ütközik, sokszor kivihetetlen. Ezen eljárásnak még bő csö-10 vek alkalmazása esetén is fenmaradó hátránya, hogy a fűtés kezdetén, amikor a felszálló vezetékek hidegek, a keringtető erők még a rendes üzemi erőknél is kisebbek s így a fűtés rendkívül lassan 15 indul meg. Az utóbbi hátrányt a vastag csövek elkerülése érdekében megkonstruált vízgőz-emiulsióval dolgozó ,.Schnellumlau,f"rendszer seim küszöbölte ki. A keringtető 20 hatás növelését itt ugyanis azáltal érik el, hogy a felszálló vezetékben a vizet gőzzel keverik, azonban, ha a felszálló ve zeták hideg, úgy a gőz lecsapódik és csupán a termoszifonos erők működnek, 25 vagyis az üzeni kezdetekor a fűtőrendszer felmelegedése lassan megy végbe. A vastag csővezetékek elkerülése, ill. az indulás gyorsítása érdekében különálló mechanikai és sűrített levegős szivattyú, 30 valamint pulzométerek alkalmazását is javaslatba hozták. Az ily bonyolult szerkezetek azonban túlköltségeseik. A találmány szerint a folyadék ikeringtetésére a fűtőfolyadék felhevítése köz-35 ben keletkező gőz nyomását használjuk fel, nevezetesen a fűtőfolyadék gőzfejlő désót, a fűtőifolyadéknak az időegység alatt átadódó hőmennyiség szabályozása útján, úgy vezéreljük, hogy amikor a 40 kazánban sok a folyadék, a gőzfejlődés is erőteljes legyen, viszont, ha a folyadék a kazániból a fűtőrendszerbe nyomódott, a folyadéknak az időegység alatt átadódó hő mennyisége s ezáltal a gőzfejlődés annyira csökkenjen, hogy a kazánban a 45 már lehűlt folyadékot visszaszívni képes depresszió álljon elő. A depresszió felléptét elősegíthetjük ezenfelül azáltal is, hogy a lehűlt folyadék áramlását úgy irányítjuk, hogy amikor a kazán folyadékszintje 50 egy előre meghatározott mértékig már lesüllyedt, a lehűlt folyadék vagy ennek egy részmennyisége a kazán gőzteróvel, vagy egy ezt határoló felülettel jusson érintkezésbe. Ennek következtében a hi- 55 deg folyadékkal érintkező helyeken hirtelen gőzleesapódás áll elő, amit a már csökkent mértékű gázfejlődés nem képes ellensúlyozni, tehát depresszió áll elő. A találmány szerinti eljárás egy példa- 60 képeni kiviteli módját a rajzon vázlatosan ábrázolt, szintén a bejelentés tárgyát -tevő berendezés, mint példa kapcsán ismertetjük. A fűtőberendezés lényeges részei az (1) 65 kazán és az ebben a kazán fenekétől bizonyos magasságban elrendezett, célszerűen gőzzel (fűtött (2) hőközlő. Az (1) kazán vízteréből a (4) fűtőrendszerbe a (3) csővezeték, a (4) fűtőrendszerből a 70 (6) hidegvíztárolóba az (5) csővezeték vezet. A (3, 5) vezetékek esapószelepek, [az ábrán (12)], manométercső stb. közbeiktatásával úgy vannak kiképezve, hogy rajtuk a víz csakis a kazánból kiindulva 75 áramolhassák át. A (6) tároló vízterét az (1) kazánnal a (7) vezeték köti össze, amelynek kiképzése olyan, hogy benne a víz csak a kazán felé áramolhat. Ez elérhető pl. csapószeleppel vagy úgy is, 80