99473. lajstromszámú szabadalom • Központi folyadékfűtési eljárás és berendezés
— 2 — hogy a (7) vezetéket a rajzon ábrázolt módon manóm éter cső alakjában képezzük ki, mimellett a (7) vezeték az (1) kazánba légiéiül torkollik be. Ily módon a víz-5 áramlás egyértelműségén kívül elérjük, hogy a (7) vezetéken át a kazánban levő gőz nem áramolhatik be a (6) tárolóba és viszont a (6) tárolóban levő levegő vagy gőz sem juthat a kazánba. 10 A folyamat kezdetén az (1) kazán vízzel van teli s a ihőfcözlő egész fűtőfelületén vízzel van borítva. A nagymérvű hőátadás folytán fejlődő gőz nyomása csakhamar annyira emelkedik, hogy a vizet 15 a (3) vezetéken át a kazánból kiszorítja. Amint a víz szintje a (2) hőközlő alsó felülete alá száll, a most már csupán gőzzel körülvett hőközlő hőátadása s ezzel kapcsolatban a további gőzfejlesztés 20 csökken, úgyhogy végül a gőztér falain lecsapódó gőz mennyisége nagyobb lesz, mint a fejlődőé. Elhhez képest a kazánban uralkodó gőznyomás esik, mire a lehűlt víznek a (7) vezetéken át való visz-25 szaáramlása megindul. A kazánba beáramló hidegvíz a gőz hőfokát, ill. nyomását tovább csökkenti, így tehát a viszszaáramlás mindaddig tart, aimíg az (1) kazán ismét meg nem telik. Az ekkép új-30 ból vízzel borított (2) hőközlő ekkor ismét teljes hatásosságával működik, a vizet felhevíti, úgyhogy a gőzfejlődés ismét megindul ós a játék újból kezdődik. A berendezés ezen egyszerű kivitelénél 35 különösen lassú áramlásnál bekövetkezhetek, hogy a (2) hőközlő lűtőtelületeinek hatásossága éppen annyira csökken, hogy a fejlődő gőz mennyisége a lecsapódott víz mennyiségével egyenlő és a berendezés 40 metastabil, holt helyzetbe jut. A keringés ilyenkor megáll. Ennek megakadályozása céljából célszerű a (2) hőközlő fűtőfelületét egy víztartó (8) köpennyel ellátni. E köpeny alsó (9) kifolyó csövének (10) 45 nyílása a köpeny és a hőközlő közötti keresztmetszethez képest szűk. Ily módon az ezen víztartóköpenyiben foglalt s a (2) hőközlővel közvetlenül érintkező víz áramlását, a víz főtömegének áramlásá-50 hoz képest, késleltetjük, miáltal elérjük azt, hogy a (2) hőközlő hűtőfelületei még vízzel érintkeznek ós így a gőzfejlődés még mindig tart, amikor a víz főtömegének felszíne már a hőközlő alsó felülete 55 alá került. A gőznyomás csökkenése az ily kivitel mellett csak akkor kezdődik el, amikor a i(8) köpeny és a (2) hőközl/j felületei között helyetfoglaló víz a (10) nyíláson át már kifolyt. Mivel ez a kis mennyiségű utánfolyó víz nem emeli szá- 60 mottevően a víz szintjét, s így az továbbra is a hőközlő alatt marad, a (8) köpeny és a (2) hőközlő között volt víznek lefutása után a hőközlő egész felülete már csak gőzzel érintkezik, tehát a hő át- 65 adás csökkenése, ezzel kapcsolatosan a gőznyomás csökkenése és a víz visszaáramlása feltétlenül bekövetkezik. Mivel a nyomás esése és a víz fcinyomódása között maradó időköz aszerint hosz- 70 szabb vagy rövidebb, amint a hőközlő és a (9) köpeny között levő víz kifolyását jobban vagy kevősbbé késleltetjük, vagyis amint a (10) nyílás méretét változtatjuk, a löketek időtartamát s ezáltal a rend- 75 szer teljesítményét a (10) nyílás méretét befolyásoló (11) tűszeleppel szabályozhatjuk. Célszerűnek mutatkozott továbbá a (3) kivezető csőnek az (1) kazánban levő nyí- 80 lását nem a kazán fenekén, hanem mint az a rajzon ábrázolva van, afölött és a (2) hőközlő, ill. a (8) köpeny alatt elrendezni. Ennél az elrendezésnél ugyanis a folyadék kiáramlásakor először a kazán mele- 85 gebb felső vízrétege távozik el s a kazánban a leghidegebb alsó rétegekben foglalt víz marad visza, ami a gőzfejlődés h'csökkenésére, illetve a depresszió beálltára előnyös. 90 Hogy a (8) köpeny és a (2) hőközlő közötti ikésleltetten lefolyó túlhevített víz ne legfelül helyezkedjék el és gőzt továbbra ne fejlesszen, a (8) köpeny (9) lefolyó csövének (10) kii oly ó nyílását cél- 95 szerűen közel a kazán fenekéhez, vagyis a hidegebb vízrétegekben rendezzük el. Hogy továbbá a (7) csőből befolyó, illetve a kazán tetején lecsapódó víz ne közvetlenül a (2) hőközlő felső fűtőfelüle- 100 téré jusson s ezáltal esetleg nem kívánatos hirtelen gőzfejlődést ne okozzon, a (2) hőközlő felett célszerű a (13) ernyőt elrendezni, amelynek (14) nyúlványa a kazánba jutó hidegvizet a kazán legalsó 105 résziébe vezeti. A (13) ernyőn egyúttal a bejutó hideg víz szétterül, tehát hűtő hatasa fokozódik. A példakép leírt eljárás működése nem szorítkozik víz alkalmazására, ha- 110 nem víz helyett pl. alkoholos vizet vagy általában folyadékokat, ill. azok keverékét is alkalmazhatjuk. Lakásíűtéseknél célszerűen olyan fűtőfolyadékot, illegve íolyadékkeveréket használunk, amelynek 115 forráspontja 50—150° között van. A (2) hőközlőt célszerűen gőz fűti, a találmány azonban nincs a fűtőközeg mi-