99471. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses ütőszerkezet
— 2 — keres által előállított mágneses erőfolyam az (1) ütőmedvére periódikus erőt fejt ki, amely által ez utóbbi az áramnak minden egyes periódusa alatt kétszer húzatik 5 a tekercs belseje felé. A (14) tekercs e szerint másodpercenkónt 100 erőimpulzust fejt ki az üitőmedvére a (7) ütőfeijtől elfordított és a (11) rúgó hatásával ellenkező irányban. A mágneses és rúgós erők, 10 amelyek ily módon az ütőmedvére hatnak, úgy foghatók fel, mint hogyha periodikus erővel volnának egyenlőek, amely az íitőmedvét az ütőfejtől elvonja, majd az ütőfej felé előre ugrani engedi. 15 Az ütőszerkezet működési módjának megmagyarázására tegyük fel, hogy a mozgó ütőmedvére lüktető erő helyett periodikus erő hat. E szerint a következőkben a bevezető rúgóerőt a bevezető rúgó-20 nyomásnak, valamint az ütőmedvére ható lüktető erőnek csupán egy irányban ható komponense együttes átlagértéke gyanánt vesszük fel. Az ütőmedvére beható erő ekkor periódikus erő gyanánt és az utóbbi 25 mint tiszta harmonikus erő vehető fel. Ezen feltételezéssel a jelen találmány eredményeit és következtetéseit nem zavarjuk, minthogy gyakorlati célokra elegendő, ha csupán a nagyobb harmonikus erőkompo-30 nenst vesszük tekintetbe, amely a kalapácsmedvére hat, a kisebbik harmonikus komponenst pedig elhanyagolhatjuk. A 2. ábrán feltüntetett ütőiszerkezetnél a lényeges alkatrészek ugyanazok, mint az 35 1. ábrán feltiintctetit szerkezetnél, azzal a különbséggel, hogy az (1) ütőmedvét két darab (21) és (22) tekercs működteti, amelyek egyésugyanazon a tengelyen feküsznek a (3) kalapácstokban egymás mellett 40 és két (24) és (25) egyenirányítóból (3. ábra) tápláltatnak a (26) váltakozó áramú forrásból. A 2. és 3. ábrán feltüntetett berendezésnél az (1) ütőmedvére ható frekvencia megfelel a medvére beható válta-45 lcozó áram mágneses frekvenciájának. A 4. ábrán az ütő szerkezet vázlatosan látható, főleg a mozgó alkatrészek. Ez utóbbiak lényegileg az ide-oda mozgó alkatrészek egész tömegét magában foglaló 50 (1) ütőmedvéből, valamint az engedékeny részt képező, lényegileg terhelésmente,s (11) rugóból állanak. Az (1) ütőmedve súrlódás nélkül az (X) kalapácstengely mentén ide-oda mozog, amely (b) szög 55 alatt hajlik a vízszinteshez. Ez a (b) szög a kalapácsnak ,a munkadarabhoz való vagy pedig' a földfelülethez való hajlásszögét mutatja az esetben, lia üzemben van. Az (X) kalapácstengely felső végén tökéletesen merev (12) támasz van kiképezve a 60 (11) rúgó reakciójának felvételére. Az (1) ütőmedve lefelé mozgása a (7) ütőfejjel szabályoz,tátik, amely szintén teljesen merev, azonban a (9) ütőenergia bizonyos részét felveheti. 65, Ez a mechanikus szerkezeit lengő rendszert alkot oly szabadságfokka,1, amelynek bizonyos önrezgése van, amely az (1) iitőmedve tömegétől, valamint a (11) rúgó engedékenységétől és ezen alkatrészek el- 70 rendezésének módjától független. Feltételezzük továbbá, hogy az (1) ütőmedvére ható eredő, amely a (14) tekercs vagy pedig a (21) és (22) tekercsek vagy pedig végül ni as eszközök által kifejtett 75 erők egyszerű harmonikus rezgő ereje, amelyet egyenletes szögsebességgel az (X) kalapácstengely irányában fekvő síkban forgó (F) erővektornak az (X) kalapácstenglyre való vetülete gyanánt ábrá- 80 zolunk. A kalapácsot úgy állíthatjuk be, hogy oly frekvenciával fejt ki ütéseket, amely a kifejtett erő frekvenciájának bizonyos tört része. 85 Ha p. o. az 1. ábrán feltüntetett kalapácsot normális 50 periodikus árammal tartjuk üzemben, akkor a tekercs másodpercenként 100 erőimpulzust fejt ki az ütőmedvére. Ily feltételek mellett lehetséges, 90 hogy a kalapácsfejet másodpercenként 100, 50, 33 stb.-ször minden egyes ütés részére 1, 2, 3 stb. erőperiódusnak megfelelőleg az ütőfejre verethetjük. Az üzemi faktort ekkor 1, 2 vagy li mai vehetjük fel. 95 Ez az üzemi faktor az ütőmedvének önrezgésével van meghatározva, azon feltétel mellett, hogy mozgását az ütőfej nem akadályozza, továbbá meghatározza ezt az üzemi faktort a rúgó bevezető nyomása. íoo Azon energia, amely az (1) ütőmedvét a reá kifejtett mágneses erő által mozgatja, részint a (7) iitőfej által elnyeletik, úgyhogy az ütőmedve sebessége, amellyel az ütőfejről visszapattan, kisebb, mint a lö- 105 kősebessége. A kalapácsmedvének felfelé irányuló löketekor a (11) rúgóban bizonyos energiamennyiség tároltatik, amely által a szükséges nagy lökősebességet fejleszthetjük a 110 lefelé irányult löket esetére. Azon különös feltételt, amely mellett a találmány értelmében kiképezett kalapács a leghatásosabban működik, valamint egyes alkatrészeinek méretezését, oly cél- 115 ból, hogy az iitőmedve önrezgése, a rúgó
