99438. lajstromszámú szabadalom • Katalizátorok, különösen ketonok előállításához

fémoxidvegyületeket, különösen oxidokat, vagy ezek ©legyeit, pl. oxidok és karbonátok elegyeit, adott esetben a hordozófémnek egészében vagy részben való köz-5 reműködése mellett. Az ilyen oxigénvegyületekkel vagy ezek keverékeivel kapcsolatban előnyösen olyan oxigénvegyületeket, pl. oxidokat vagy egyéb anyagokat is használhatunk, amelyek az aktivátor 10 szerepére alkalmasak. Fémhordozók gyanánt előnyösen a nehéz fémek jönnek tekintetbe, adott esetben szivacsos vagy egyéb igen nagyfelületű alakban, de alkalmazhatók könnyű fémek is, amennyi-15 ben a ketonizáhis reakciófeltételei mellett elég állandóak, továbbá különböző iémek kombinációi, pl. ötvözeteik alakjában. Különös előnnyel alkalmazható hordozó gyanánt a fémvas, inimellett ennek lika-20 csossága és az ezzel járó nagy felület miatt különösen a vasszivacs mutatkozott előnyösnek. A reakció lefolyását a fémoxigén-vegynleteknek a hordozókon való elosztása bizonyos fokig befolyásolja. 25 Legelőnyösebbnek azok az elrendezések bizonyultak, amelyeknél a fémoxigénvegyületek a hordozóra vékony rétegben vannak elhelyezve. A fentismertetett fajtájú katalizátorok 30 különleges hatásukat a fentemlített és egyéb reakciókra annak a körülménynek köszönhetik, hogy egészen rendkívüli mértékben képesek a jelenlevő vízgőzből az oxidációhoz szükséges oxigént elvonni 25 és azt a katalizálandó anyagra éppen a kívánt mértékben átvinni. Fel kell tennünk, hogy eközben az oxigénátvitel oly módon történik, hogy a gáziázisban jelenlevő oxigén rősznyomása által a katalizá-40 torok oxidációs potenciálja mindig újból annyira fokozódik, hogy a ketonizálástmegelőző oxidáció rendkívül gyorsan és a kívánt mértékben folyik le. Ehhez nem elegendő, ha pl. a fémoxid- és fémrészecs-45 kék egyáltalában egymás mellett jelen vannak; a találmány szerinti katalizátorok különleges hatását csak annak következtében fejti ki, hogy a fém-oxigénvegyület illetve a fémoxigénvegyiiletek 50 aránylag vékony rétegben és a fémes felülettel benső összeköttetésben fekszenek a hordozókon alkotó fémeken, valamint, hogy több efféle anyag alkalmazása esetén is ezeknek rétegesen kell egymás íe-55 lett feküd niök. A katalizátorok fentemlített képességével, t. i. azzal, hogy a reakcióhoz szükséges oxigént a ketonizálandó anyagra alkalmas módon viszik át, összefügg azoknak egy igen figyelemreméltó tulajdon- 60 sága, nevezetesen könnyű regenerálhatóságuk. Ha pl. az idő folyamán az aktiv felületet zavaró mellékreakciók okozta lerakódások, pl. szénlerakódások hatásosságában csökkentik, rigy sikerül pl. oxigént 65 tartalmazó gázoknak vagy gőzöknek, pl. vízgőznek vagy levegőnek rövid ideig tartó keresztülvezetésével az előbbi hatásképességet visszaállítani, amennyiben a reakcióképességre káros lerakodás szén- 70 savvá alakul át és mint ilyen eltávozik. Az nj katalizátorok előállítása általában oly módon történik, hogy először, amennyiben ez még szükséges volna, a lémet érdes határolófelületekkel rendel- 75 kező nagyfelületű alakba hozzuk. Az így előkészített vagy már eleve is alkalmas, pl. szivacsos alakban rendelkezésünkre álló fémes hordozón az alkalmazandó fémoxidot vagy egyéb fém-oxigénvegyületet. 80 valamilyen úton vékony rétegben előállítjuk. Ez pl. úgy történhet, hogy a hordozót az illető fémoxid bomlékony sójának vagy több ily íémsónak oldatával megnedvesítjük, mire a sót a felületen a kí- 85 vánt vegyületté, pl. oxiddá alakítjuk át, pl. egyszerű felhevítéssel vagy egyéb alkalmas módon, pl. kémiai hatóanyagok jelenlétéiben való felhevítéssel, vagy pedig már a reakcióelegynek keresztülveze- 90 tése alkalmával a ketoiiizálófolyamat alatt. Hasonló vagy tetszőleges egyéb módon vihetők fel a hordozókra hidroxidok, karbonátok vagy máseffélék és ott felhevítéssel egészben vagy részben oxidokká 95 alakíthatók át. Olyan esetekben, amikor fémnek, pl. saját oxidjával sagy saját oxidjaival való kombinációját akarjuk használni, előnyösen eljárhatunk úgy is, hogy a ic fentismertetett módon előkészített hordozót kémiai hatóanyagokkal, adott esetben hevítés közben, felületén oxidáljuk. A fentemlített reakciófolyamatokon kívül a találmány szerinti katalizátorok i( más, pl. oxigénátvitel mellett végbemenő, reakciófolyamatokhoz is kiválóan alkalmasnak bizonyultak. Példák: 1. Zsírtalanított vasfúró forgácsot vízzel 1 való ismételt öntözés mellett addig hevertetünk a levegőn, míg vékony rozsdaréteggel be nem vonódott. Ezután a forgácsot minden 100 részre eső öt súlyrész kristályos kalciumacetát mérsékelten kon- 1 centrált vizes oldatába helyezzük. A masszát megszárítjuk, a reakciócsőbe be-