99373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének előállítására szénből

nél a megoldásoknál léhát a liűtőkeverékoldat a szén-víz Aagy széti-jég reakciókeverékkel nem is jut érintkezésbe. Lehet azonban a szén-víz vagy szén-jég reakció-5 keverékei a hűtőkeverékoldattal együtt a nagyfrekvenciájú elektromágneses téren á tvezetni. Mindegyik felsorolt esetben a szénhidrogének keletkezését jobban elősegítjük, 10 mint ha az eljárást szobahőmérsékleten vagy ennél magasabb hőmérsékleten eszközölnők. Az eljárás foganatosításánál előfordul, hogy esetleges kénszennyezések gátló ha-15 fást fejtenek ki, akár azért, mert a kén kénhidrogén vagy szénkéneg alakjában lép fel, akár azért, mert a keletkezett olajokkal közvetlenül egyesül. Kiderült már most, hogy szilárd kénmegkötőanyagok 20 hozzáadása a ként nem tudja maradék nélkül megkötni, minthogy a szén felülete és pórusai túl nagyok és emellett még folyton változnak is. Nagyon sok másfajta adalékanyag, mint fém és más egyéb hozzá 25 adása válna tehát szükségessé, hogy a kén teljesen megköthető legyen. Másként alakul a helyzet folyékony kénmegkötőanyagok alkalmazásánál, amelyek a porusokba be tudnak hatolni és így a 30 szénanyagot egészen átitatják. Jelenlétükben a kénnek nincsen lehetősége a szénnel, a hidrogénnel vagy a szénhidrogénokkal egyesülni. A tapasztalás pl. azt mutatta, hogy maró-35 nátronlúggal átitatolt koksz a nagyfrekvenciájú elektromágneses térben sem illó vegyületeket nem ad le, sem nem termel kéntartalmú olajokat. Ugyanerre az eredményre jutunk koksznak fémsókkal, mint 40 vas- vagy rézszulfáttal való áthatásánál, ahol is a fémek kénvegyületei kicsapatnak. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy sikerül a ként kiadósan visszatartani és megkötni, ha a szenet oldatokkal tökélete-45 sen körülzárjuk. Nagyon befolyásolhatja továbbá még a szénhidrogéntermelés hatásfokát az elektromágneses tér hatására a vízből keletkező szabad oxigén. 50 Ha a szén szénsavvá ég el, a szénből és hidrogénből álló reakcióelegy hátrányosan felhigíttatik, ami a reakció mértékének csökkenésével jár. A szénsav termelését továbbá még azért is el kell kerülni, 55 mert áramfogyasztás árán való létrehozása rontja a gazdaságosságot. Minden esetre nagyon lényeges, hogy a már keletkezelt szénsavat mindjárt szilárd alakban kössük meg, hogy a reakcióövet terhes gázterektől megszabadítsuk. Erre a célra égetett, ill. 6( oltott mésznek vagy magneziának hozzáadagolást előnyösnek bizonyult. A keletkező oxigénnek meg van az a hajlamossága, hogy a szénhidrogénekkel vegyüljön és velük savanyú kémhatású ve- 6l gyületeket képezzen, amelyek részbeni maguk egészen értéktelenek, részben pedig a keletkező tiszta szénhidrogének értékét csökkentik. Minden esetben azonban ezek a vegyületek megnehezítik a keletkező szin- 7( tetikus szirupnak megtisztítását, mely lehetőleg és legtoképen szénhidrogénekből kell hogy álljon. A kitűzött cél elérésére szükséges az oxigént már keletkezésének pillanatában 7i mindjárt más anyagokkal megkötni, hogy a szénhidrogéneleggyel szemben közömbös és ártalmatlan maradjon. Ilyen abszorbáló anyagok gyanánt alkalmasnak bizonyultak fémeknek, mint vasnak, réznek és mások- 8( nak porai, amelyek az oxigént — oxid vagy oxidul alakban — még alacsonyabb hőmérsékleten kötik le, mint a szén. Nagyobb méretekben eszközölt gyártásnál robbanások lehetőségével kell számol- 8c nunk, melyek pl. bekövetkeznek, ha benzol fémcsövekben vagy az elektromos ívben oxigénnel kerül érintkezésbe. Ebből a szempontból is a szabaddá váló oxigénnek megkötése fölötte szükséges. Egy to- 9C vábbi körülmény, mely az oxigén megkötését indokolttá teszi az, hogy a szabad oxigén az elektromos mezőben hajlamos a vízzel hidrogénszuperoxidot alkotni, amely — erős oxidáló szer lévén — veszélyes iés 95 értéktelen oxidációtermékeket hoz létre. jA találmány szerinti eljárást azáltal lehet hatályosabbá tenni, hogy a nagyfrekvenciájú elektromágneses térben hidrogént vezetünk az átalakítandó szén-víz-pépen 10 keresztül, de úgy is járhatunk el, hogy a szenet az elektromágneses tér behatásának tartama alatt vegyületeiből leválasztjuk és ebben a pillanatban hozzuk hidrogénnel érintkezésbe. | | 10 A hidrogénnel való reakciók létrehozászén helyett folyós, sőt gázalakú szénhidrogéneket is alkalmazhatunk. A keletkező illó szénhidrogéneket kontaktanyagok — mint pl. egy izzó nikkeldrótcséve vagy n valamely csendes elektromos kisülési mező — hatása alatt könnyebb szénhidrogénekké lehet elbontani. A rajzon két, az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek kiviteli példája 11 van bemulatva, ahol is az 1. ábra egy oly hidráié berendezés függélyes hosszmetszete, amelyben a szén-víz-