99373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogének előállítására szénből

— 3 -pép a nagyfrekvenciájú elektromágneses tér indukcióhatásának van kitéve; a 2. ábra egy oly hidráló berendezés váz­latos ábrázolása, amelyben a szén-víz-pép 5 a nagyfrekvenciájú elektromágneses tér, illetve az azt létrehozó áram elektrolizáló hatásának van kitéve; a 3. ábra egy ilyen berendezéshez tartozó elektrolitikus cellának egy módosított ki-10 vitele. A szárazon vagy nedvesen őrölt szén­port az (a) tölcsérből a.(b) hengerbe ve­zetjük, melybe a (c') szabályozó szerke­zettel ellátott (c) csövön át a szükséges 15 mennyiségben vizet vezetünk be. A tet­szés szerinti módon forgásban tartott (e) csiga a szénpépet összekeveri, mire a pép mérsékelt nyomás alatt a célszerűen vé­konyabb belvilágú (d) csőbe jut, mely az 20 (f) cséve által látrehozott nagy frekven­ciájú elektromágneses térben fekszik. A (d) csőből egy szénhidrogénekből, vala­mint szénből és vízből álló szörpszerű, pépszerű keverék folyik ki, melyet a (g) 25 tartányban összegyűjtünk. Az (e) csiga (h) tengelye elől a lyukasztott (i) tárcsában van vezetve, mely tárcsának lyukain át préseltetik ki a keverék. A (h) tengely liátsó része a (k) tömszelencében van ve-30 zetve. A terméknek további feldolgozása abban áll, hogy mindenekelőtt is a szén­hidrogéneket a többi alkatrésztől mechani­kusan elválasztjuk, azután a szénhidrogé­neket egymástól a szokott módon frakció-35 nált desztilláció alkalmazásával elkülönít­jük. A szén liidrálására a 2. ábra szerinti berendezést is felhasználhatjuk, melynek lényege a következő: 40 (A) és (B) valamely transzformátor pri­már és secundár tekercsei. A (B) tekercs végeitől az indukált áram két (I) és (II) lökőáraimkörbe vezettetik, melyek mind­egyikében egy-egy (KI), illetve (K2) kon­- 45 denzátor, egy (FI), illetve (F2) szikraköz és (Ll), illetve (L2) önindukciós tekercs van elrendezve. A (KI) kapacitást a (K2) kapacitással, az (Ll) önindukciót az (L2) önidukcióval és az (FI) szikraközt az (F2) 50 szikraközzel pontosan egyenlő kell, hogy legyen. (FI) és (Ll) között egy vízzel töltött (P) tartány van az áramkörbe beiktatva, melynek elektródái (Cu)-val vannak je-55 lölve. A vízhez finoman elosztott szenet (grafitot, kokszot, kőszenet vagy barna­szenet) adunk. Az áram hatására fel­lépő elektrolízis folytán a szabaddá váló hidrogén részben egyesül a szénnel, rész­ben a pólusokon lerakódik, egyidejűleg 60 oxigén válik szabaddá. Az ismertetett be­rendezéssel képesek vagyunk tehát a sze­net szénhidrogénné átalakítani, hidrálni vagy cseppfolyósítani, anélkül, hogy ehhez magas nyomásokra vagy magas hőmérsék- 65 letekre volna szükség. A «cseppfolyósítás» megjelölést itt nem olyan értelemben hasz­náljuk, hogy az eredetileg szilárd halmaz­állapotú szenet folyós halmazállapotúra hozzuk; a szén cseppfolyósításáról akiala- 70 kult nyelvhasználat szerint azért beszé­lünk, mert a szénből keletkező szénhidro­gének folyós halmazállapotúak. A legelőnyösebb hatást az ismertetett be­rendezéssel akkor érjük el, ha az áram- 75 körökben 150—200 m hosszúságú hullámok lépnek fel. Azelektrolitikus cella a 2. ábra szerinti berendezésnél edény alakjában van ki­képezve, melybe a (Cu) elektródák be van- 80 nak akasztva. Lehet azonban, elektrolitikus cella gyanánt — miként a 3. ábra mutatja, — csavarvonalba hajlított (Q) csöveket al­kalmazni, melyek végeinél fnegfelelő (Cu) elektródákat rendezünk el. Az "üvegből, kő- 85 anyagból vagy poroellánból való csövekbe a szénporvízkeveréket célszerűen folytonos áramban vezetjük be. A termelt szénhidro­gén vegyületeket azután az ismert módon desztilláció útján különítjük el egymástól. 90 Szabadalmi igények: 1. Eljárás szénhidrogének előállítására szénből, jellemezve azáltal, hogy szén­nek és víznek keverékét nagyfrekven­ciájú elektromágneses téren vezetjük 95 keresztül. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a nagyfrekvenciájú elektromágneses teret pulzáló egyenáram szolgáltatja. 100 3. Az 1—2. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy szénnek és jégnek keverékét nagyfrekvenciájú elektromágneses tér behatásának vetjük alá. 105 4. A 3. igénypont szerinti eljárás fogana­tosítási módja, jellemezve azáltal, hogy valamely hűtőkeverékeket közvetlenül szénnel vagy széntartalmú anyagokkal és vízzel keverünk és e keveréket nagy- 110 frekvenciájú elektromágneses tér be­hatásának tesszük ki. 5. Az 1—4. igénypont szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a feldolgozandó anyagot az elek- 115

Next

/
Thumbnails
Contents