99176. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mechanikailag foszlatott faanyagnak derékfából és fahulladékból a nem koptatási eljárás szerinti előállítására

Meg-jelent 1930. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI iX|S3fi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99176. SZÁM. — XlII/a. OSZTÁLY. Eljárás mechanikailag foszlatott faanyagnak derékfából és fahulladékból a nem koptatási eljárás szerinti előállítására. N. V. Handel Maatsehappij „Filmi 4

Bloemeldal (Hollandia). A bejelentés napja 1927. évi január hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1926. évi március hó 5-ike. A jelein találmány eljárásra vonatkozik, mechanikailag feloszlatott faanyagnak derékfából és fahulladékból a nemkoptatási eljárás szerinti előállítására, 5 mely eljárás a forrón foszlatott faanyag jellegével bíró terméket szolgáltat. Az eljárás jellemzője az, hogy a felap rított kiindulási anyagot a zöldfa nedves ségtaí'talmáva 1 száraz finomításnak és ezt 10 követőleg adagolt vízmennyiségek hozzáadása mellett további finomításnak (nedves finomításnak) vetjük alá. A találmány által elért műszaki hatás abban van, hogy derékfából, illetve faliul 15 ladékból oly foszlatott faanyagot kapunk, mely köteganyag, göngyölőanyag vagy hántott anyag gyanánt hozható forga lomba vagy dolgozható fel tovább és mely a forrón foszlatott anyag jellegzetes is 20 mérveit mutatja. Ennek a hatásnak biztosítására a kiindulási anyagot lehetőleg tökéletesen kell rostok alakjába hoznunk, azaz a rostnyalábokat lehetőleg tökéletesen kell 25 elemi rostokká bontanunk, illetve a legkisebb rostnyalábot is elemi rostokká tovább bontanunk, azaz íibrilezniink. A lehető tökéletes rostképzés elérésére a találmány szerinti eljárást három fő-30 fázisban foganatosítjuk. Az első fázisban a zöldfa nedvességtartalmával bíró kiindulási anyagot felaprítjuk vagy szétvágjuk. A második fázisban az előzőleg már 35 felaprított, feldolgozandó fát ugyancsak a zöldfa nedvességtartalmával finomítóban, száraz úton feldolgozzuk, illetve foszlatjuk (száiraz finomítás). A harmadik munkafázis lényege az, hogy a két előfokozatnak alávetett anya- 40 got rostképzés céljából másik finomítóban, sűrű, pépes állapotban tovább dolgozzuk fel, illetve foszlatjuk (nedves finomítás). A találmány további jellegzetessége az, 45 hogy vagy derékfát, vagy darabos kiindulási anyagot dolgoz fel, pl. deszkát, pallót, gyalu forgácsot. Ennek az anyagnak felaprítása a találmány szerint úgy történik, hogy a kiin- 50 dulási anyagot, még pedig derékfát, deszkát, pallót stb. lemezekké vágjuk, a lemezeket a rostok hosszirányában felaprítjuk ós az emellett szükségképen keletkező holttá őrölt rostokat és a fűrészlisztet el- 55-távolítjuk. Ez a felaprítás a szokásos módom, pl. vágó- és röpítőgéppel történik, amikor is az anyagot a szitálógépekben finom farószektől, homoktól ós egyéb tisztátlaniságoktól megszabadítjuk. 60-Az ily módon előkezelt anyagot már most, mint említettük, a finomítóban foszlatásnak vetjük alá, még pedig az élőfa nedvességtartalmával, tehát szintén ú. n. száraz úton, úgyhogy az anyag rost 65-nyalábokká bomlik szót. Innen kerül azután a harmadik feldolgozási fokozatba, a nedves finomítóba. Az első feldolgozásnak alávetett anyagot, amikor a szitálógépet elhagyta, eset- 70 leg további nedvesítő berendezésbe vezethetjük oly célból, hogy a faanyagnak a második fokozatban, a száraz finomítóban való feldolgozáshoz szükséges nedvesiségi fokát újból helyreállítsuk, feltéve, hogy 7í> már túlságosan kiszáradt. Ezáltal lehető-