99088. lajstromszámú szabadalom • Turbinás mótor

Megjelent 1 9.'íO. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI qgflmft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99088. SZÁM. — Va/!3. OSZTÁLY. Turbinás mótor. Dr. Klökner Gyula könyvszakértő Maglód és Vasas János szigorló gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1929. évi január hó 11-ike. A turbinás mótor lényege szerkezetileg az eddig ismert négyütemű hengeres robbanómotornak a mellékelt rajzban látható módosításából és ennek egy turbina-5 szerkezettel való egybe kapcsolásából áll. Működésében egyesíti magában az előnyeit a könnyű benzinmotornak és a különben, nehezen alkalmazható turbinának. A négyütemű mótor lényeges és ere-10 deli módosítása abban áll, hogy a henger felső részében a dugattyú felső holtponti állása felett egy szerkezetileg elzárható kompressziós teret létesítünk, mely tér szabályozható időközökben megnvit-15 ható be- és kivezető nyílásokkal bír. A külön létesített kompressziós tér speciális feladata ugyanis az, hogy az explózió pillanatában keletkező gáz feszítő energiája két irányban -osztassák meg, nevezetesen a 20 tér alsó nyílása adjon érvényesülést a motort működtető erőszükségletnek, míg a felső nyílása kiutat engedjen a négy henger közös gázvezető csövébe, mely a turbinába torkollik. Lényegileg tehát az el-25 érni kívánt cél az, hogy egy a turbina által hajtott főtengelyt nyerjünk, melynek fordulatszáma független a mótor főtengelyétől, s azzal mechanikai kapcsolatban nincs. 30 Ezen lényeg után a mótor működés rövid ismertetése a következő: Egy-egy henger az első ütemében a szívószelep kivételével az összes szelepeket, illetve zárószerkezeteket zárja. 35 A második ütemében a kompressziós tér (1) alsó bevezető nyílása a fogaskerekes egész horizontális (2) szeleppel nyílik, az összes többi szelepek zárvák. A harmadik ütemben a kompressziós tér alsó bevezető nyílása nyitva marad, a felső 40 (3) kivezető nyílás pedig az ütem kezdetén (4) fogaskerekes körömnyitóval ellátott (5) csapószeleppel nyílik. Itt megjegyzendő, hogy a körömnyitó szerkezet működése a precíz együttműködést feltéte- 45 lezi a gyújtással (gyújtás természetesen a kompressziós szerkezetben), vagyis az elektromos áramelosztó-kar és az említett szelepnyitószerkezet bütyök tárcsája között pontos megmunkálással biztosítandó az 50 egyszerre működés. A negyedik ütemben a (6) kipufogószelep nyilik, a kompressziós tér alsó nyílása az ütem végéig még nyitva marad a normál légnyomás elérése végett, míg a többi 55 szelepek zárva vannak. Itt meg kell jegyezni, hogy a kompressziós tér alsó nyílásának zárószerkezet kiképezése esetleg el is maradhat, mégis alkalmazása mellett szóló indokok egyrészt a kompresszió sza- 60 bályozása, másrészt a dugattyúra ható energia nagyságának szabályozása. A szabályozás elérhető azáltal, hogy a fogaskerék egy eltávolító szerkezettel később hozatik forgásba, s így az alsó nyílásnál 65 kisebb felület válik szabaddá. Az elektromos gyújtószerkezet berajzolása, minthogy kivitele megegyezik bármely közönséges robbanó motoréval, elmaradt, hogy a rajz lényegileg inkább csak 70 az újszerű megoldást tegye áttekinthetővé. A mótor működésekor a kompressziós tér felső nyílásán át a közös csőbe beáramló gáz, vagyis a hasznos energia a (7) turbinaszerkezetre vezettetik, mely utóbbi a 75. (8) főtengellyel van összeköttetésben, mely