99046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rhodansók, különösen rhodanammonium feldolgozására
Megjelent 193Q . évi február hó 1-én . _ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 99046. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás rhodansók, különösen rhodanammonium feldolgozására. Dr. Hansen Christian J. vegyész Essen-Ruhr. A bejelentés napja 1929. évi február hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1928. évi május hó 15-ike. Javasolták már a széndesztilláció gázaiban tartalmazott cyánvegyületeknek rhodanammonium alakjában való nyerését és ez utóbbinak kénsavval való kezelés ré-5 vén ammonszulfáttá való feldolgozását. Ezen munkamód azonban nem mutatkozott gazdaságosnak. (Lásd Gluud, Schneider und Schönfelder, Ber. d. Ges. f. Kohletechnik, 1923, 4. füzet, 186—194. oldal, 1922; 0 Chem. Centr, Bl. 1923, IV., 146. oldal). Javasolták továbbá már rhodanammoniumnak ammonszulfátra és kénre való feldolgozását polythionátokkal, thiószulfáttal és kénes savval, biszulfittal, szulfit-biszulíit-5 keverékekkel vagy szabad kénes savval együtt való felhevítés által. Ezen út technikai és gazdasági szempontból kivihetőnek bizonyult. A jelen találmány egy másik, teljesen 'ü újszerű utat mutat rhodansóknak, különösen rhodanammoniumnak más értékes termékekre való feldolgozhatására. Az eljárás abban áll, hogy rhodansókat vízzel fokozott hőmérsékleten ammo!5 niákra, kénhidrogénre és szénsavra bontunk. Ezen eljárás teljesen új és meglepő-Eddig ugyanis még sohasem észlelték, hogy víz behatására a rhodansó ily meszszemenő szétbomlása állt be, hanem eddig 0 csakis azt állapították meg, hogy különösen rhodanamminium kb. 170—180° C hőmérsékletekre való felhevítés alkalmával csakis részben thióhugysavvá alakul át (I. Findley A., Proceedings Chem. Soc. 20., 49—50. oldal; Chem. Centr. Bl. 1.904 1,1069; I. Chem. Soc. London 85, 403—412, Chem. ,'entr. Bl. 1904, I. 1405. oldal). Ha pl. rhodanammoniumot vizes oldatin mindenféle más hozagok nélkül 200° C-t meghaladó hőmérsékletekre, pl. 250— 40 300° C és ennél magasabb hőmérsékletekre hevítünk, rövidesen ammóniákra, kénliidrogénre és szénsavra való tökéletes szétbomlás áll be. Az eljárás oly módon foganatosítható, 45 hogy a rhodanammonium vagy más rhodansók feldogozandó vizes oldatait a megadott hőmérsékletekre autóklávban hevítjük fel. Az ekkor keletkező reakcióoldatok fel- 50 dolgozása különböző módon történhet. Ha pl. rhodanammoniumot oly telepben nyerünk, mely egyúttal az ammóniáknak és kénhidrogénnek valamely thionáteljárás segélyével való eltávolítására alkalmas 55 berendezésekkel rendelkezik, úgy a hűtött reakciófolyadékokat egyszerűen ezen eljárásba vezethetjük be. Emellett az ammóniák- és kénhidrogéntartalom ismert módon ammonsókká alakul át, amikor az am- 60 moniákot az eljárás további során szulfát alakjában nyerjük. A szénsav emellett elillan. Természetesen a tartalmazott három bomlási alkatrészt a reakciófolyadékból a 65 nyomás alatt álló és a bontóhőmérséklettel rendelkező autoklávból is elvehetjük és a vízgőzön kívül ammoniákot, kénliidrogént és kénsavat tartalmazó távozó gőzöket vagy a gáz mosására szolgáló beren- 70 dezésokbe vagy pedig a telep üzemére szolgáló foiyadékkészlettartályokba vezethet jiik. Nyomáson való feldolgozás esetében az oldat fokozódó bomlásával az eközben ke- 75 letkezo ily anyagok hatása folytán jelentékeny nyomásnövekedés adódik. Természetcsen minden további nélkül majdnem
