99046. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rhodansók, különösen rhodanammonium feldolgozására

teljes.m elkerülhetjük a nyomásnak ezen a reakcióoldat vízgőznyomásán túl való megnövekedését, ha időnként vagy állan­dóan kifuvatjuk a bontókamarából a víz-5 gőzzel együtt a keletkező illékony termé­keket. Az illékony termékek feldolgozása ekkor a már megadott módon történik. Továbbá vagy magát a lehűtött folyadé­kot, vagy pedig a nyomás alatt álló, bontó-10 hőmérséklettel rendelkező autoldávból tá­vozó gőzöket ammóniákra is feldolgozhat­juk, még pedig hasonló módon, amint ez pl. a széndesztillációgázok hűtésénél adódó kondenzátumok feldolgozásánál szokásos. 15 Lehetséges másrészt a reakciófolyadé­koknak vagy a bontóhömérséklettel ren­delkező autoklávból nyerhető, forró gőzök­nek a szénsavtól való megszabadítása is, ha ezen gőzöket mész behatásának vetjük 20 alá, hogy ily módon tiszta kénammonium­oldatot kapjunk. Fa a rhodanhidrogénsav más sóit, mint a rhodanammoniumot dolgozzuk fel ily módon, úgy a végtermékek összetétele ön-25 ként értetődően változik a. sóban tartal­mazott bázisnak megfelelően. Ha pl. a töldalkáliák rhodansóit dolgozzuk fel, úgy a bázis oldhatatlan karbonátja keletkezik és tiszta kénammoniumoldat marad visz-30 sza, mely az előbb megadott munkamódok egyike szerint vagy más célszerű módon dolgozható fel. Ha alkálisók kerülnek fel­dolgozásra, karbonátoldat marad vissza, az ammóniák és kénhidrogén pedig ki-35 hajtható. Mások továbbá a viszonyok, ha pl. rlio­danvasvegyületek vagy hasonló vegyüle­tek kerülnek feldolgozásra. Ekkor egyrészt kénsavvegyület, másrészt szénsavas am-40 moniák képződik. Ezen rhodanfeldolgozás­nak fémmel való kapcsolata, pl. egy vas­thiónáteljárással való összekötése ese­tén annak a lehetősége adódik, hogy a ke­letkező kén savvegyületet az eljárásba al-45 kalmas helyen, pl. a kénsavtartalmú mosó­folyadékoknak kénes sav segélyével való regenerálásánál újból bevezessük. Mint már előbb részletesen jeleztük, az átalakulás már kizárólag a víz behatása alatt végbemegy. Az eljárásra elvben 5 nincs befolyással azon körülmény, vájjon a rhodansóoldatban más sók vannak-e oldva, vagy pedig vájjon abban más ve­gyületek vannak-e szuszpendálva. Az ek­kor bekövetkező szekundérreakció minden 5 további nélkül előrelátható. Ha a rhodanammoniumoldatok megbon­tását nem nyomáson kívánjuk foganato­sítani, úgy ezen oldatokat a megadott 200° C feletti hőmérsékleteken célszerűen elő- 61 zetesen túlhevített vízgőzzel kezelhetjük. Az ekkor keletkező ammoniákot, kén­hidrogént és szénsavat tartalmazó gőzök feldolgozása az előbb megadott munka­módok valamelyike szerint vagy tetszőle- 6í ges más módon történhet. Szabadalmi igények: 1. Eljárás rhodansóknak, különösen rho­danammoniumnak ammóniákra, kén­hidrogénre és széndioxidra való meg- 70 bontására, azáltal jellemezve, hogy a rhodansókra 200° C feletti hőmérsékle­teken vizet vagy vízgőzt hozunk be­hatásra. 2. Az 1. igényben védett eljárás fogana- 75 tosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a kapott illó reakciótermékeket ammó­niáknak és kénhidrogénnek a széndesz­tilláció gázaiból való kimosására szol­gáló mosóeljárás keretén belül dolgoz- 80 zuk fel. 3. Az 1. igényben védett eljárás íoganato­sítási módja, azáltal jellemezve, hogy az eljárásnál keletkező illó termékeket ammóniákra dolgozzuk fel. 85 4. Az 1. igényben védett eljárás íoganato­sítási módja, azáltal jellemezve, hogy az eljárásnál keletkező illó termékeket kénammoniumoldatra dolgozzuk fel. I-'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents