98993. lajstromszámú szabadalom • Szeg

Megjelent 1930. évi január hó 15-én. J1 AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98993. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Szeg. Spiral-Rolled Products Co., Inc. New-York. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 3-ika. Ismeretes, hogy szegeknek lába való be­verésénél, ha a fában nem fúrunk előze­tesen lyukat, a fa könnyen megreped és rostjai a rugalmassági határon túl össze-5 nyomatnak. Ezáltal a szeg tartóképessége és oldalirányú erőkkel szemben kifejtett ellenállása csökken. Ezenkívül a repedé­seken át a fa rostjaihoz víz juthat, ami a szegnek időelőtti korroziójához és megrozs-10 dásodásához vezet. A jelen találmány egyik főcélja olyan szeg létesítése, mely a fának összes eltoló­dását csökkenti, ahol is a fa és a szeg közötti érintkező kerület (és így az érint-15 kezési felületet is) nemcsak, hogy megma­rad, hanem meg" is növekedik. A találmány célja továbbá olyan szeg létesítése, mely vasúti talpfákba könnyen beverhető, anélkül, hogy a talpfába elő-20 zetesen lyukat kellene fúrni és anélkül, hogy a szeg a fát megrepesztené vagy ru­galmassági határán túl összesajtolná. A találmány szerinti szeg ezenfelül ki­húzással szemben nagy ellenállást nyújt. 25 A beverés megkönnyítése céljából a szeg éle vésőszerűen van kiképezve. A találmány értelmében továbbá a szeg azon része, mely a szeg teste és a fej alatt fekvő teljes keresztmetszetű nyak között 30 van, a szegre ható oldalirányú igénybe­vétellel arányosan van méretezve; ez az igénybevétel a fa felületénél kezdődik és bizonyos távolságig a fa belsejébe terjed. A mellékelt rajz a találmány értelmé-35 ben kiképezett szegnek példaképem foga­natosítási alakjait mutatja. Az 1. ábra az egész szeg távlati képe. A 2. ábra a szeg" csúcsának nézete; ezen az ábrán a kettős n\T íl a talpfa rostjainak 40 irányát mutatja. A 3. ábra a szeg csúcsának más foganatosí­tási alakját távlati képben tünteti fel. A 4. ábra a szeg további foganatosítási alak­jának nézete. Az 5. ábra ugyanennek a 4. ábra 5—5 vo- 45 nala szerint vett hosszmetszete és a 6. ábra a 4. ábra 6—6 vonala szerint vett keresztmetszete. A szeg az (5) szárból, a szokásos (6) fej­ből és a (7) csúcsból áll. A szeg szára a 50 hosszirányú (8) bordákkal van ellátva, melyek a szeg kihúzásával szemben kifej­lett ellenállást jelentékenyen növelik. A bordák az ábrázolt módon előnyösen az­által alkottatnak, hogy a szegnek minden 55 oldalfelülelében egy-egy (12, 13) mélyedést vagy rovátkát képezünk ki. A szeg szárán még további járulékos bordaalakú (9) nyúlványok vannak kiképezve, melyek a (8) bordákkal párhuzamosak és a kihú- 60 zással szemben kifejtett ellenállást még jobban fokozzák. A szeg csúcsa a (10) vésőéllel, valamint több (11) éllel van el­látva, melyek a vésőélet a (8) bordákkal köti össze; ily módon a csúcsnak öt vágó- 65 éle van. A (11) élek szöge előnyösen ugyan­akkora, mint a szeget alkotó fém termé­szetes folyási szöge. Ezt a szöget az aláb­biakban csúcsszögnek fogjuk nevezni. A 2. ábrában a kettős nyíl a fa rostjai- 70 nak a szeg vésőéléhez viszonyított helyze­tét mutatja. A minden egyes (12) horony­hoz tartozó két divergáló (11) vágóéi a fát a rostirányhoz oldalt oly mértékben tolja el, mely a (12) horony felülete és aszom- 75 szédos (11) élek által bezárt felületnek felel meg. A rostok hossza irányában vég­bemenő eltolódás lényegében egyenlő áz­zál a felülettel, melyet a (10) vésőéi, a (13) hornyok felülete és a (13) hornyokkal 80

Next

/
Thumbnails
Contents