98993. lajstromszámú szabadalom • Szeg

szomszédos vágóélek zárnak be. Mint a 2. ábrából látható, a (10) vésőéi a fa rostjait egymástól elválasztja és azt eredményezi, hogy a nagyobb mértékű eltolódás a fa 5 rostjaival lényegileg párhuzamos vonalak mentén menjen végbe. A harántirányű, illetve a rostokhoz merőleges irányban történő eltolódás éppen elegendő ahhoz, hogy a fa a szeg oldalfelületeihez elégszo-10 rosan hozzáfeküdjék, anélkül azonban, hogy repesztésre való törekvés mutatkoznék. Ezen aránylagos eltolódás folytán a fa fe­lülete a szeg nyakrészénél nedvesség be­hatolása ellen hatásosan elzáratik. 15 A 3. ábrán feltüntetett szegnek módosí­tott csúcsa van. A szegnek ezen foganato­sítási alakjánál négy sugárirányú (14) vágóéi van elrendezve, melyek a szeg ten­gelyétől a szeg szárának külső éléig ter-20 jednek és előnyösen vésőalakúak. Habár a csúcsnak ez a kiképzése nem teljesen oly hatásos, mint a fentiekben ismertetett alakítás, mindamellett teljesíti azt a fel­adatot, hogv a fa rostjait nem nyomja ösz-25 sze rugalmassági határukon túl és a fát ez a csúcs is csak csekély mértékben re­peszti. A szegnek a 4—6. ábrán feltüntetett fo­ganatosítási alakjánál a szeg (16) nyak-30 részét a hornyolt (17) szárral a (15) rész köti össze, mely a szegre ható oldalirá­nyú igénybevétellel arányosan van mére­tezve. Ez a (15) rész a (18) pontnál kez­dődik, mely, ha a szeget helyére beverjük, 35 a talpfa felületén vagy valamivel ez alatt fekszik és célszerűen a (19) pontnál vég­ződik, ahol az igénybevétel körülbelül mi­nimális értékű. A (15) részt a (12, 13) hor­nyok fenekén előnyösen az egyenes (20) 40 vonal határolja, melyei a (8) bordákkal és a (16) nyak felülelével az ívelt (21) felületek kötnek össze. Szabadalmi igények: 1. Szeg fába való beveréséhez, jellemezve 45 a szeg tengelyével párhuzamos bordák és egv vagv több vésőéllel bíró csúcs által. * 2. Az 1. igényben védett szeg foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy csúcsa központos harántirányú vésőéi 50 alakjában van. kiképezve, továbbá hegy ezen vésőéi végeit a szeg végének külső kerületi sarkaival több vágóéi köti ösz­sze. 3. Az 1. igényben védett szeg foganatosí- 55 tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szeg csúcsa több szögben álló véső­szerű vágóéllel van ellátva, ahol is ezen . élek a szeg tengelyével oly szöget zár­nak be, mely a csúcsszöggel lényegben 60 egyenlő. 4. A 2. igényben védett szeg foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy a bordák képzésére a szeg szára több horonnyal van ellálva és a harántirá- 65 nyú vésőszerű él azáltal van kiképezve, hogy két egymással szemben fekvő ho­rony feneke kúposán van alakítva, míg a vágóélek képzésére a bordák végei ellenkező oldalaikon kúposán vannak 70 kiképezve. 5. Az előző igénypontok bármelyikében védett szeg foganatosítási alakja, külö­nösen vasúti talpfák szegei számára, azáltal jellemezve, hogy a bordák kép- 75 zésére a szeg felületeiben Y-alakú hor­nyok vannak kiképezve, ahol is mind­egyik horony a szeg hosszának azon a pontján kezdődik, mely akkor, ha a szeg" be van verve, körülbelől a talpfa 80 felületén fekszik. 6. Az 5. igényben védett szeg foganatosí­tási alakja, azáltal jellemezve, hogy mindegyik hornyol fokozatosan lejtő fe­lület képezi, mely az említeti ponton 85 kezdődik és lefelé addig a pontig ter­jed, ahol a harántirányú igénybevétel gyakorlatilag' minimumát éri el. 7. Az előző igénypontok bármelyikében védett szeg foganatosítási alakja, azáltal 90 jellemezve, hogy az egymással szom­szédos bordák között és azokkal párhu­zamosan több járulékos bordaalakú ki­emelkedés van kiképezve. 1 rajzlap melléklettel. 1'alla.s nyomda. Bndapost.

Next

/
Thumbnails
Contents