98842. lajstromszámú szabadalom • Centrifugális egyensúly, különösen szabadon lengő síkszitákhoz

— 2 — zésű kontraanyával megrögzítjük, hogy ezen említett (b) jelzésű csavar ne tudjon semerre elmozdulni a beállított helyről. A (d) golyóscsapágy folyékony olajjal 5 kenődik amit a kívánalomkor mindig könnyen ki lehet cserélni. A 2. ábra (dl) és (d2) ágypárnak olajbeöntőjét (g), túlfolyóját (h), kíeresztőjét pedig (f) betűk jelzik az 1., 2., 3. ábrákon. 10 A 2. ábra (d3) és (d4) ágy párnak olajbeöntőjét (yl), túlfolyóját (y2), kieresztőjét pedig (y3) betűk jelzik a 2., 3. ábrákon. Itt említem meg, hogy a 2. ábrán az olajbeöntők és túlfolyók mind a két ágy-15 párnál egymásba és egymagasságban vannak rajzolva, minek úgy adom magyarázatát, hogy ez azért van úgy, mert mind a kettőnek beöntője és túlfolyója egymáshoz viszonyítva — Ar

ízmértékben — s egy-20 magasságban áll. A tiszta képlátás végett a 2. ábra kiegészítését a 3. ábra képezi. A csapágypárokba az olajat úgy öntjük, hogy a beöntők és a túlfolyók helyéről a csavarokat kihajtjuk s a beöntőhelyeken 25 addig öntjük az olajat befelé, amíg az a túlfolyó helyeken nem folyik kifelé. Ha már az olaj a túlfolyókon folyni kezd, akkor a csapágypárok tele vannak olajjal; ezekután a csavarokat ismét behajtjuk. 30 Tehát a túlfolyók azért vannak, hogy ve lük ellenőrizzük azt, hogy a csapágyak tele vannak olajjal. A csapágyakba mindaddig nem öntünk, illetve nem cserélünk olajat, amíg az olaj a kenési tartalmát el 35 nem veszíti, az olajkieresztést az azt kieresztő csavarok kihajtása útján eszközöljük. A (dl—d2) és (d3—d4) ágyrészek között vörösgumiszigetelések vannak s ugyan-40 ezek vannak az olajat kieresztő, beöntő, túlfolyó lyukakon is a csavarok alatt. A centrifugális ellensúlyt az őt hordozó kocsiba betéve, felül nézve az 1. ábrán (k), kocsiba a (k2) jelzi. A (V) gerjesztőnek 45 pedig az ellensúlyát ugyancsak a (k)-ban a (kl) jelzi. Amint látható, a (k)-ban (kl) és (k2) között egy válaszfal van, ezen válaszfal nem képez egyöntetű tagot a (lt) falával, hanem ez süllyesztett fejű csava-50 rokkal van bekötve a (k) falaihoz és fenekéhez, amit, ha a szükség úgy kíván, a jelenlegi helyéről a (k2) jelzés felé tetszés szerint lehet vinni úgy, ahogy azt a központozás megkívánja. 55 A (k2) centrifugális ellensúlynak az önsúlya mindig egyenlő a kerékmű többi alkatrészei és azon síkszitatest önsúlyával, amelyiket az ellensúly a centrifugális erő folytán körbe lenget, ezen említett (k2) önsúlyból csak a (V) gerjesztőnek önsúlya, 6( és ugyancsak a (V) gerjesztőnek (kl) ellensúlyának önsúlya képez különálló tételt, vagyis a képlet a következő: szitatest és kerékmű s szerelékei: (k2—V) = (kl). Végül sz.-test sz. + (V) = (kl) + (k2). 6í Amint említettem, a (k2) és (kl) ellensúlyok a (k)-ban vannak s ezen (k) kocsi az 1. ábrán látható (1) vezetősínek között (i) jelzésű kerekeken mozog úgy, amint a centrifugális erő és a (j) féder mozgatják. 7( tehát a (j) féder arra szolgál, hogy vele a centrifugális erőt szabályozzuk és meggá toljuk kb. 40—50 fordulatig a körlengés megindulását. A (j) féder feszere-jének szabályozására 7; az 1. ábrán látható (m, m) kontraanyák szolgálnak az (o) benyúló csavaron. Ezen csavart a (W) falába (n) kis siillyesztettfejű csavar tartja biztonságban az elfordulás ellen. Az (o) csavar a (W) falába 8( menettel jár és süllyeszthető fejjel bír. Amint az 1. ábrán látható, a (k)-nak kétoldalt két kinyúló részén (rl) és (r2) jelzésű ütközők vannak, itt felül nézve láthatók, homloknézetben szinte az előbbi 8! jelzés alatt a 4. ábrán látható. Láthatók még továbbá (pl) jelzés alatt a körlengés átméretét és (p2) jelzés alatt pedig a központállító, oszlopokba helyezett, kontraanyákkal ellátott csavarok is. 9i A (V) gerjesztő szinte egy kis szekrényt képez s ezen szekrénybe mindig annyi súly van rakva, ami a gerjesztéshez elegendő (jelen esetben kb. csak félig A^an rakva), e szekrény (v) kerekeken a centri 9 íugális erő folytán mozog; mozog még ezenkívül a szekrénnyel a vele egytagot képező (t) f'őkar is a (tl) jelzésű kontra anyával ellátott rövid csapon. A (V) a (t) karja által az (s) kar közbeiktatásával a l (k) kocsival is össze van kötve (látható az 1. ábrán kívül még a 4. ábrán) s így a (V) nem tud anélkül kifelé mozogni, hogy a (k) kocsit is ne nyomja kifelé, tehát így a (V)-nek és a (k)-nak összekötött művelete 1 van, még pedig azért, mert a (k) koesiszekrény a belehelyezett súllyal sem tud addig kifelé menni szabályosan, amíg a (V) nem segít néki és viszont a (V) hiába van, ha a (k) az ellensúlyával együtt nincs i betéve, mert így a (V)-nek kicsi súlyánál fogva a körlengést előidéző munkáját még csak figyelembe sem vehetjük. Végül a (V) arra szolgál, hogy a (k)-nak könyököt adjon, vagyis egy olyan központtól való i távolodást, ami által a (k) már önmagaerejétől is vándorol kifelé, de még ezek után is feltétlen szükséges a (V) segítő-