98651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék illó anyagoknak nem illó vagy nehezen illó anyagoktól való elválasztására

Megjelent 1929. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jP^gp SZABADALMI HIRÓiSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 98651. SZÁM. IY/1. OSZTÁLY. Eljárás és készülék illó anyagoknak nem illó vagy nehezebbén illó anyagoktól való elválasztására. Dr. Wecker Ernst vegyész Heilforonii. A bejelentés napja 1927. évi március hó 12-ike. A találmány eljárás illó anyagoknak nehezebben vagy nem illó anyagoktól való különválasztására. Az eljárás segítségével pl. zsírsavak vagy egyéb illó alkat-5 részek, pl. rossz ízű vagy bűzös anyagok savanyú olajokból vagy zsírokból, pl. étolajokból vagy ételzsírokból, továbbá a szappanipar hasított neutrális zsiradékaiból, valamint a kereskedelmi szappan-10 gyártási zsírsavakból, halolajokból, ásványolajoktól stb. eltávolíthatók. Az eljárás szolgálhat még gyantákból a gyantaolajak, valamint barnaszénkátrányokból és kőszénkátrányokból, nyerskőolajból és 15 egyebekből az illő anyagok elkülönítésére. A találmány lényege abban van, hogy az illető anyagokat, pl. savanyú olajokat és zsírokat aránylag magas hőmérsékletre felhevítjük és lehetőleg nagyfokú vá-20 kuumban. finoman, előnyösen ködszerűen, eloszlatott folyadékokkal kezeljük, adott esetben semleges gázok vagy túlhevített vagy telített gőz, mint a finoman eloszlatott folyadék hordozói segítségül vétele 25 mellett, mimellett ügyelünk arra, hogy a kezelőanyagok az aránylag vékony rétegben jelenlevő árúval oly módon lépjenek érintkezésbe, hogy azt rögtön újból el is hagyják. Ez pl. oly módon érhető el, hogy 30 a kezelt anyagokat, pl. a felhevített olajokat és zsiradékokat folytonos áramban, aránylag vékony rétegben hagyjuk a készüléken keresztülfolyni és az olajréteg haladási irányára merőlegesen, pl. alulról 35 felfelé, a kezelőanyagokat hajtjuk rajta keresztül. A kezelőanyag pl. folyadékköd, keresztülhaladása közben felveszi az illó anyagokat, pl. zsírsavakat, rossz ízű és bűzös anyagokat és a kezelt anyagot rögtön el is hagyja, mely továbbfolyik és a 40 finomeloszlású folyadék újabb belépési helyén a kezelőanyag újabb mennyiségével jut érintkezésbe. Különös jelentősége van a jelen eljárásnál, mint már említettem, a kezelt áru rétegmagasságának. 45 Megállapítottam, hogy zsírok és olajok tisztításánál a rétegmagasság a kezelőedényekben célszerűen ne haladja túl a 20—30 cm-t. Legelőnyösebben többnyire 8—15 cm-es rétegmagasságokkal dolgo- 50 zunk, míg a rétegmagasságnak a fentmegadott mérték fölé emelkedése esetén a gőz-és folyadékfogyasztás, valamint a kezelési időtartam aránytalanul növekednek és a zsiradék hidrolitos hasadását és pirogén 55 bomlását nem lehetne biztosan kiküszöbölni. Más anyagelegyek különválasztásánál, pl. kátrányok kezelésénél is, megállapítható olyan optimális rétegmagasság, melynek betartása mellett károsodá- 60 sok nem lépnek fel. További vizsgálataim azt mutatták, hogy a rétegmagasságnak ez a korlátozása a jelen eljárásnál valószínűleg az olajokba bevezetett folyadékcseppecskék sajátlagos viselkedésével 65 függ össze, mely a Leidenfrost-féle cseppekéhez hasonló. Ugyanis minden cseppecske, úgvlátszik, az erősen felhevített folyadékba való belépésekor gőzburokkal veszi magát körül, amely azt rövid ideig 70 megvédi a rögtöni elpárolgástól. Csak a felszín közelében — tekintettel az ott uralkodó megváltozott nyomáskörülmérnyekre, — fog a cseppecske hirtelen elgőzölögni, mimellett a kilépő gőz a tisz- 75 tátalanságokat magával ragadja. Ameny-