98448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen rétegpapírnak víztelenítésére és szárítására

— 2 — anyagban megmarad és így a rákövetkező szárító folyamat számára értékesül. A találmány szerinti eljárás azonban nemcsak hőgazdasági szempontból múlja 5 felül az eddigieket; éppen ilyen fontos a meglévő berendezések jobb kihasználásában rejlő előny, mely berendezések, mint fentebb jeleztük, lényeges változások nélkül használhatók a találmány szerinti el-10 járás cáljaira. Az eljárás első fokozatának keresztülviteléhez, mellyel pl. akkor, ha a normális szárításhoz bőséges gőzmennyiség áll rendelkezésünkre, esetleg megelégedhetünk, elegendő a szitabetétek 15 beszerzése, melyek ócskaanyag gyanánt, mely mint ilyen megtartja a maga értékét, igen olcsón kaphatók. A villamos hevítéshez csupán egyszerű kapcsoló- és esetleg szabályozó berendezés és még csak 20 az elektródák gyanánt használt bádogbetétekhez vezető összekötő vezetékek szükségesek, az árambevezetés azonban lépcsős transzformátor vagy generátor segélyével is foganatosítható. A villamos 25 úton bevezetett hőenergiának a szárítandó masszán belül való kihasználása a lehető legmesszebbmenő. Az átmelegedésnek és ezzel a kéregpapírhalmaz száradásának egyenletes-30 sége is tökéletes, ami a termék minőségére is lényeges befolyással van. A kéregpapír strukturája egyenletesebbé válik és a kéregpapírtáblák a sajtót sík, sima állapotban hagyják el. A szitabetétek okozta 35 raszterszerű mintázat semmiesetre sem hat zavarólag, sőt a kéregpapírnak sok esetben kívánatos textilszerű külsőt kölcsönöz. A szárító készülékből jövő kéregpapírtábláknak egyébként szokásos símí-40 tása sokféle célra feleslegessé válik. A szárítófolyamat egyenletességének fokozásához mindenekelőtt a szitafelületek beiktatása is jelentékenyen járul hozzá, minthogy a szitafelületek révén a 45 halmaz legbelső pontjain, lévő részek is szabad közlekedésbe jutnak a külső levegővel. Ezzel a massza minden részén a nyomás is lényegileg azonos mértéken marad, míg az eddigi eljárásoknál a nyo-50 más a halmaz belseje felé túlságosan nagy mértékben fokozódott. A nyomás egyenletesebb eloszlásának a racionális sajtolás keresztülvitele szempontjából is nagy fontossága van. Az eddigi 55 eljárásoknál a sajtolást nem lehetett annyira fokozni, amennyire az a víz lehetőleg gyors kihajtása kedvéért kívánatos lett volna, mivel a sajtolónyomás megszabásánál figyelemmel kellett lenni arra, hogy a halmaz belsejében ural- 60 kodó magasabb nyomás folytán a rostanyag ne jusson a kéregpapír síkjában a halmaz belsejéből elfolyó vizzel együitt elfolyó állapotba, (ú. n. elsajtolás, „Verpressung"). Ennek következtében a külső 65 rétegek kisebb nyomást kaptak, mint amennyi magában véve e rétegek számára megengedhető lett volna. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a sajtoló folyamat lényegesen több időt vett igénybe, mint 70 amennyi magában véve sizükség©s lett volna. A találmány szerinti eljárásnál e körülmény elír e nem kell figyelemmel lenni, hanem a legközelebbi szitabetétig a kéregpapírrétegre merőlegesen végbe- 75 menő vízelfolyásnál fogva és ennek következtében a nyomásnak a halmaz egész keresztmetszetére vailó egyenletes eloszlása folytán minden aggály nélkül a megengedhető legmagasabb sajtolónyomást 80 alkalmazhatjuk, amivel a víz kisajto lása tovább gyorsítható. Az eljárásnak két első fokozata összesen csak másfél óra időt vesz igénybe, szemben azzal a 3—4 órával, melyet a kéregpapírhalmaz vízte- 85 lenítése az eddigi sajtoló eljárásoknál igényelt. Lényeges továbbá, a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál a meglévő berendezések jobb kihasználása, mely a telje- 90 sítménynek a 2Vá—3-szorosára való fokozását teszi lehetővé. A találmány természetesen nem szorítkozik a kéregpapír kezelésére, noha ez az alkalmazási terület gyakorlatilag elsősor- 95 ban jön figyelembe. Nevezetesen a találmány szerinti eljárás egyéb lapalakú, víztartalmú anyagok, pl. bőr, fafurnér, különösen azonban a papír- és kéregpapíripar rostanyag féltermékeinek víztelení- 100 tésére is előnyösen alkalmazható. Ismeretes már faanyagnak (faköszörüléknek) csomagokban, durva, nagyszemű drótrácsok közötti sajtolása. Ennek a műveletnek azonban a víztelenítő folyamat 105 szempontjából nincs különös jelentősége, minthogy a rácsoknak és lyukazott lemezeknek aránylag bő áttöréseit a sajtolás alkalmával a kéregpapírmassza vagy más hasonló anyag teljesen kitölti és ennek no következtében a víz elvezetésére fontos elemeket képező, a sajtoló nyomás irányára harántirányban haladó csatornák, melyek a találmány szerinti szitabetétekre jellemzők, egyáltalán nem is létesül- 115 hetnek. Hasonlóképen tökéletlenül dolgozik ama