98448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen rétegpapírnak víztelenítésére és szárítására

régebben megkísérelt sajtoló eljárás, melynél távolságbiztosító betétrétegekkel ellátott kettős, lyukazott lemezeket alkalmaztak. Itt a vizet a lyukakhoz ki lehe-5 tett ugyan sajtolni és a víz a bádoglemezek között oldalirányban elfolyhatott, a lyukazott lemezek azonban nem voltak képesek a kéregpapírfelületre tényleg egyenletesen elosztott nyomást kifejteni, 10 miért is a kéregpapírmassza a szabad lyukak helyein a lemezekbe benyomódott, ami a kéregpapír nagymérvű deformáció jávai járt. Ez okokból az imént említett eljárás, egészen eltekintve annak nagy 15 költségeitől, a gyakorlatban nem vált be. Jobb víztelenítés elérése ecéljából jelenleg közbetétek gyanánt sok esetben textilanyagból álló sajtolószöveteket is használnak. E szövetek azonban, minthogy 20 könnyen összenemezelődnek, a vízelvezetés tekintetében tulajdonképen egészen úgy viselkednek, mint maga a kéregpapírmassza, különösen magasabb nyomásoknál e sajtoló posztoknak csupán az 25 a hatása van, hogy a sajtolt masszának a sajtolás irányára harántirányban fellépő, a kéregpapírtáblákat szétszakítani iparkodó igénybevételekkel szembeni ellenállását fokozzák, illetve hogy nagyobb 30 sajtolónyomásnak alkalmazását és ezzel egyiittal jobb víztelenítést tesznek lehetővé. Eltekintve attól, hogy e sajtoló posztókat, hogy a feladatukat teljesítsék, nagyobb számban kell alkalmazni, azoknak 35 alkalmazása azzal a további hátránnyal jár, hogy nagymérvű kopásnak vannak alávetve és elszennyeződésük folytán gyakran szorulnak mosásra. Az állandóan elhasználódó sajtoló posztók nagy száma 40 a velük való munkát igen megdrágítja, minthogy az elhasznált posztók csaknem értéktelenek. Ezzel szemben a találmány szerinti fémsziták igen hosszú, úgyszólván korlátlan élettartamúak, állandó hasz-45 nálat ellenére is úgyszólván egyáltalán nem szennyeződnek el és ha azokat ócska anyag gyanánt, pl. elhasznált papírgépsziták gyanánt vásároljuk, elhasználódásuk után is megtartják ócskaanyagérté-50 küket, úgyhogy az esetleges kopás nem jelent tőkeveszteséget, hanem csupán kamatköltséget a csak egy izben befektetendő beszerzési tőke után. „Sziták", „szitabetétek" vagy „szitafelü-55 letek" alatt a találmány értelmében áttört vagy likacsos felületalakzatok értendők, melyeknek áttörései vagy üregei olyanok, hogy a felületalakzat szélességi oldalaitól a szabad szélekig vezető közlekedési csatornákat alkotnak. E csatornák 60 bőségének a fentemlített holt terek elkerülése végett lehetőleg csekélynek kell lennie; lényeges az, hogy a csatornák vagy üregek ne menjenek át közvetlenül az egyik szélességi oldalról a szemben 65 lévőhöz, anélkül, hogy oldalsó elágazásokkal bírnának. E feltételeket elsősorban a finomszerű fémdrótszövetek elégítik ki, különösen laposra hengerelt állapotukban. • A sajtolt anyag felmelegítése a sajtóba 70 való behelyezése előtt is és természetesen nemcsak villamos úton, hanem más mó don is foganatosítható. Utóbbi esetben a kész halmaznak a sajtó belsejében való felmelegítése pl. lapos fűtőtestek segélyé- 75 vei érhető el, melyek a fent leírt sima lemezek helyére kerülnek. A fűtőtestek üreges kiképzésűek lehetnek és azokon gőz vagy más folyékony fűtőközeg áramolhat át, de alkalmazhatunk villamos ellenál- 80 lási fűtőtesteket is. Az eljárás második fokozatában alkalmazott hőmérséklet megszabásával, mely hőmérséklet optimuma egyébként a változó viszonyok szerint 55—75° C között ingadozhat, a víztelení- 85 tés mérve a sajtoló nyomástól függetlenül, bizonyos határok között szabályozható, különösen pedig szükség esetén Í legmagasabb megengedhető nyomás áltaJ előírt mértéken túl fokozható. 90 A halmaz szitákkal elválasztott cso magjainak vastagsága természetesen nincs bizonyos meghatározott méretekhez kötve, A víztelenítés általában véve annál hatásósabb, mennél vékonyabbak a csomagok 95 Ezért a megosztás tekintetében gyakorla j tilag oly messze megyünk, amennyire az csak a sajtolt halmaz felépítéséhez és szét bontásához szükséges kézimunka költsé geinek fokozása nélkül keresztülvihető, 100 mimellett a sziták nagyobb számával járó nagyobb beszerzési költségekre is figyelemmel kell lenni. Légszáraz állapot vagy tartalom alatt a sajtolt anyagnak légszáraz kéregpapíranyagban való tartalma értendő. Légszáraznak akkor nevezik a kéregpapírost, ha víztartalma 12%-nak felel meg, úgyhogy pl. 50% „légszáraztartalmú" sajtolt anyag 100- 12 . .„. . . , , . , ÍÖÖ— — abszolút szaraz kereg- ^g papíranyagot és 56% vizet tartalmaznak. Szabadalmi igények: 1. Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen kéregpapírnak víztelenítésére, me-