98448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen rétegpapírnak víztelenítésére és szárítására

— 2 — ták és a lemez között megmaradó számos térben, ezeknek a küllevegővel való szabad közlekedése folytán a kéregpapírmasszára ható sajtolónyomáshoz .v'iszo-5 nyitva igen csekély nyomás uralkodik. Ezen, a szitabetét révén létesített szabad elfolyató csatornák folytán a kisajtolt folyadék elvezető útjai függélyes irányban oly rövidekké, illetve az átbocsátási ellenállá-10 sok oly csekélyekké válnak, hogy a víznek a kéregpapírmasszából való távozása is csupán ezen, a kéregpapírfelületre merőleges, ellenállásmentes irányban jön tekintetbe, szemben az eddigi víztelenítő eljárások-15 kai, melyek a víz távozását csak vízszintesen, a kéregpapírfelület irányában teszik lehetővé, mivel a sajtolt halmaz bádoglapok és posztók behelyezése ellenére még sincsen oly fokozatokra osztva, melyek 20 felváltva sajtoló nyomás és szabad légköri nyomás alatt állanak, hanem zárt tömböt alkot, mely egész magasságában lényegileg azonos nyomásviszonyokat mutat* A találmány szerinti víztelenítő leijárásnál 25 ama körülmény folytán, hogy a sajtolt halmaz minden sík érintkező felületet kizáró sziták között fekvő vékony, felületalakú kéregpapírcsomagjának mindegyike minden oldalról légköri levegővel van 30 körülvéve, a sajtolás alkalmával a maximális nyomásesés a kéregpapírfelületre merőlegesen áll be. Ennélfogva a potenciálfelületek a szitafelületekkel párhuzamosan haladnak és így a víz kilépése, 35 mely tudvalevőleg mindig a potenciálfelületekre merőlegesen történik, a kéregpapír síkjára merőlegesen megy végbe. A víznek ezen lehető legrövidebb elfolyási útjai folytán már egészen csekély nyo-40 másnövelésnél és igen jelentékeny vízleadás következik be. Minthogy azonban a száraz állapot fokozódása arányában csökken az a veszély, hogy a kéregpapírmassza tönkresajtoltatik, ennélfogva a 45 sajtolónyomás a kéregpapír megsérülése nélkül gyorsan fokozható. Az eddigi sajtoló eljárásoknál a potenciálfelületek az itt egyetlen tömböt alkotó sajtolt halmazban, mely lényegileg csak kerülete, ill, 50 külső oldalai mentén van a légköri nyo> másnak kitéve, a palástfelületelvkel pár. huzamosan (tehát a kéregpapírlapra me rőlegesen) létesülnek és az erre merőlegesen végbemenő vízkifolyás ama hosszú 55 súrlódási úton megy végbe, mely mindegyik kéregpapírlap belsejéből, magán a lapon keresztül egészen annak kerületéig vezet, ahol a szabad kifolyás megtörténhetik. A víz elfogyásának megindításához a halmaz belseje és kerülete között jelen- 60 tékeny nyomáskülönbségre van szükség. Ez a tény az eddigi víztelenítő eljárásoknál igen óvatos munkát, illetve igen lassú nyomásnövelést ír elő és pedig gyakori megszakítással, hogy a sajtolt halmaz 65 szétrepedése elkerültessék. Ezen óvatos munkamód és a hosszabb sajtolási időtartam ellenére a víztelenítő hatás elégtelen marad. Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás alkalmazásánál a kéreg- 70 papírlapok víztelenítését a nyomásfokozásnál eddigelé szükségelt óvatosság nélkül és a legtöbb esetben e nyoanásnövelésnelt minden megszakítása nélkül az eddiginél sokkal nagyobb mértékre, neveze- 75 tesen, a légszáraz papíranyagra vonatkoztatva, kb. 60%-nyi száraz állapotig sikerül felfokozni. További víztelenítést ezután azzal érünk el, hogy a kéregpapírmasszához hőt veze- 80 tünk hozzá és pedig célszerűen villamos iiton, a szitáknak vagy közibenső bádoglapoknak elektródák gyanánt való alkalmazása mellett. Itt a hatás nyilván cl SctC) * tolt anyagban lévő víz higfolyósságának 85 a hevítés előidézte fokozásán alapszik, mely víz ekkor a sajtolónyomás fokozása nélkül ismét kifelé kezd folyni. Ily módon a víztelenítés kb. 70%-nyira száras állapotig fokozható fel. 90 Már most a tulajdonképeni szárító eljárásra kerül a sor, melyet, mint jeleztük, ugyanazon sajtóban foganatosítunk, amelyben az elő-víztelenítés ment végbe, j E célból a hő-hozzávezetést mindaddig fo- 95 kőzzük, míg 100" C és ennél magasabb hőmérsékletet nem érünk el, mimellett a sajtoló nyomást mindenekelőtt változatlanul tartjuk fenn. Ha azután a nyomást csökkentjük, akkor a kéregpapírmasszán 100 belül élénk elgőzölgés megy végbe, mimellett a fejlődött gőz a masszának a szitabetétek révén nagynyomású és alacsonynyomású fokozatokra való felosztása által elősegítve, könnyen képes kifelé távozni. 105 Ekként a sajtoló nyomás ismételt fokozása és csökkentése útján a maradékvizet teljesen kihajtjuk, úgyhogy a kéregpapír készre szárított állapotban hagyhatja el a sajtót. Ezzel, eltekintve a külön szárító 110 berendezések nélkülözhetőségétől, valamint a munkadaraboknak a sajtóból a szárító térbe való áthelyezésének elmaradásától, még arra az előnyre teszünk szert, hogy a kéregpapírtáblák nem vetőd- 115 hétnek többé, amint az a szabadban való szárításnál eddigelé gyakran történt meg, hanem a táblák kifogástalan sík állapot-