98448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagrétegeknek, különösen rétegpapírnak víztelenítésére és szárítására

— 2 — ban hagyják el a sajtót. A sajtoló nyomásnak a készre szárításnál való fenntartása révén továbbá a struktúra szilárdsága is tetszés szerint fokozható, mint 5 ahogy másrészt ,a kéregpapírmasszának bizonyos alkalmazási területeken (nedvszívó vagy italos papír céljaira) kívánatos fellazítása is könnyen érhető el azáltal, hogy a kéregpapír kezelésének utolsó fá-10 zisában a sajtolónyoimás redukálása révén a massza belsejében fejlődő gőz fellazító hatását nagyobb mértékben juttatjuk érvényre. A találmány szerinti eljárás előnyös 15 foganatosítási módjának gyakorlati keresztülvitelét a mellékelt rajzok kapcsán ismertetjük, ahol is az 1. ábra a találmány keresztülvitelére alkalmas sajtó elölnézete; a 20 2. és 2a. ábrák a kéregpapírhalmaz két különböző foganatosítási alakjának nagyobb léptékű részleges, függélyes metszetei; a 3., 3a, és 3b. ábrák, még nagyobb lópték-25 ben, a közbetétek gyanánt előnyösen alkalmazott sziták kiképzését és elrendezését függélyes metszetben szemléltetik; a 4. ábra, az eljárás egyes fokozatai alatt elvezetett víz mennyiségét szemléltető 30 diagram; az 5. ábra a villamos fűtőberendezésnek példaképem kapcsolási, vázlata. A találmány szerinti eljárás keresztülvitelére mindenekelőtt az általánosan szo-35 kásos sajtók, minden további intézkedés nélkül alkalmazhatók. A rajzhoz (1) hidraulikus sajtót vettünk alapul, melynek (2) asztalán a nedves (3) kéregpapírtáblákat halmozzuk fel. Ezt a találmány 40 szerint rétegcsoportokban vagy csomagonként foganatosítjuk, mimellett egy-egy rétegesoport vagy csomag között, melyek pl. 10—15 cm. vastagok lehetnek, szitabetétről gondoskodunk. E betétek a 2. áb-45 rán látható módon eélszerűen két-két (4, szitából és egy-egy, a sziták között fekvő sima, át nem tört (5) fémlemezből vagy bádogból állanak, azonban, mint a 2a. és 3b. ábrákon jeleztük, csupán egyes 50 szitákból is állhatnak. Szitafelületek gyanánt eélszerűen már neim használt szitaszövetek részeit használjuk, mint a milyenek a papírgyárakban maradnak meg. Ezek finom bronzhuzalból készült szita-55 szerű szövetek, melyeket a szükséges nagyságra szabunk ki és melyeknek széleit célszerűen átkarimázás vagy forrasztás útján merevítjük. A víztelenítésre igen előnyös, ha az ily szitaszöveteket a 3a. ábrán szemléltetett módon laposra hengereljük. 60 A 3. ábra az eredeti állapotban lévő szita keresztmetszete, míg a 3a. ábra a laposra hengerelt szitát mutatja, ugyancsak keresztmetszetben. Az utóbbi ábrából látható, hogy a laposra hengerlés folytán a 65 szitaszövethuzalok között, valamint az .utóbbiak és a csatlakozó sima (5) lemez között lévő (6) és (7) hézagok igen jelentékenyen csökkennek. E hézagok annyiban hátrányosak, amennyiben azok a kéreg- 70 papírmassza sajtolása alkalmával vizze] telnek meg, melyet a sajtolónyomás csökkentésekor a kéregpapírmassza ismét felszív. Ezért a víztelenítés annál kevésbbó lesz tökéletes, mennél nagyobbak a (6, 7) 75 hézagok. A szita laposra hengerlése révén e hézagok a minimumra csökkennek. Ezzel még nem szenved káros befolyást a víz oldalirányú olfolyása, mert ehhez a héza gok megmaradó keresztmetszete minden- 80 képpen elegendő. Az (5) közbeneső lemezek vagy bádoglapok célszerűen cinkből vagy cinkezett vasból készülnek. E lapok, mint az 1. és 2. ábrákból látható, a kéregpapírhalmazbó] 85 oldalt kinyúlnak. Az (5) lapok kinyúló széleit pl. hasítékokkal láthatjuk el, melyek a (9) kábelek (8) szorítókapesainak megerősítésére szolgálnak, mely a (9) kábelek útján a villamos fűtőáramot vezet- 90 jük az (5) lemezekhez. A jelen példában feltételeztük, hogy a hevítésre forgóára mot használunk. Ennek megfelelően hárommal osztható számú (3) kéregpapírcsomagot alkalmazunk és pedig a jelen 95 esetben három-három csomagból álló három csoportot, összesen tehát kilenc csomagot halmoziunk fel, melyek az 5. ábrán látható kapcsolási vázlatban sorban egymásután -a ..... . Is-val vannak jelölve. 100 A halmaz megosztása természetesen más is lehet, különösen pedig a villamos áram faja és feszültsége szerint több vagy kevesebb (5) közbenső lemez szolgálhat elektródák gyanánt; e közbenső lemezek to- 105 yábbá részben el is hagyhatók, amikor is a halmaz az illető helyeken csupán a (4) sziták révén van felosztva. A (9) kábelek három (A, B, C) kapcsolónak kontaktusaihoz vezetnek, melyeik 110 másfelől a (D) forgóáramú hálózatnak három vezetékéhez vannak kapcsolva. Az elektródalemezieknek a kapcsoló-kontaktusokkal való összeköttetési módja az 5. ábrából világosan tűnik ki. Az (A, B, C) 115 kapcsolók kontaktusemeltyüi közös (K) működtető rúd útján akként vannak egy-